Vasvári család

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

A Vasvári család a Káta nemzetségből származó birtokos család volt, mely nevét birtokáról a szatmár megyei Vasváriról (ma Batizvasvári) vette.

A Ványi család története szempontjából azért fontos a Vasvári család, mert Vasvári Tamás fia Miklós alpohárnokmester részére kiállított 1365-ös oklevél volt az, amivel később a Ványi család Szatmár vármegye előtt igazolta nemességét.

Jelenlegi ismereteink szerint a Vasvári család a Káta nemzetség Lázári ágából származik. A Lázári ág őse Rafael (Rophoyn) comes volt, aki 1216 táján élt. Neki két fia volt, Tamás és Gábor. Tamás fiát szintén Rafaelnek hívták, ő 1261 körül élt, és tőle származik a Vasvári család. Gábortól származnak a Lázáry, a Surányi és a Csernavoday család. (Ennek az információnak a forrása egyelőre ismeretlen, talán Karácsonyi János: Magyar nemzetségek, vagy Borovszky Samu: Szatmár vármegye.)

Az eddigi adatok alapján a család 1407 körül férfi ágon kihalt, a birtokokat valószínűleg a Csernavodai család szerezte meg.

Családfa

 
 
 
 
 
 
Rophoyn
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Pozobi Pál
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Vasvári Tamás
 
 
 
Kállay Erzsébet
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
János
 
 
 
 
 
Fekech Miklós
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Margit
 
Dorottya
 
Klára

Személyek

  • (Vasvári) Ropohyn
  • Rophoyn fia, Pozobi Pál - 1313 (1351)
  • Pozobi Pál fia, Vasvári Tamás - 1341-1357 (1382)
  • Vasvári Tamás fia János - 1363 - 1387
  • Vasvári Tamás fia Fekech Miklós - 1363 - +1406/1407
  • Vasvári Miklós leánya Erzsébet - 1407
  • Vasvári Margit férje Szenterzsébeti Boldizsár - 1403 - 1420
  • Vasvári Margit fia János, borsodi főispán - 1446 - 1457
  • Vasvári Miklós leánya Klára - 1407
  • Vasvári Miklós leánya Dorottya - 1407

Birtokok

A család kezén hosszabb-rövidebb ideig több birtok is volt, a legismertebb természetesen Vasvári.

Vasvári - Szatmár illetve Németi mellett fekvő Vasvári, mai nevén Batizvasávri. Valószínűleg 1331-ben szerezte meg Pozobi Pál fia, Tamás. A beiktatás 1341-ben történt meg.

Paszab - Korabeli nevén Pozob, Szabolcs megyében. Már Tamás apja, Pozobi Pál is itt lehetett birtokos, de még Tamás fia Miklósnak birtokai között is szerepel, amelyeket lányaira hagyott.

Homok - Vasvári mellett fekvő Homok, Tamás fia Miklós lányaira hagyta.

Sár - Vasvári mellett fekvő Sár, Tamás fia Miklós egy részét eladományozta, más részét lányaira hagyta.

Történet

Nagy Iván csak ennyit ír a családról: "ismeretes e néven Vitus, ki 1335-ben nyitrai püspök volt. 1366-ban Vasváry Tamás fiáról Miklósról olvashatunk Szatmár megyei Egri leirásában, de ezen kivonat okirata álműnek tünik fel".

Az legkorábbi hivakozás 1331-ből ismert, ebben az oklevélben Vasvári Tamást és fiát Jánost említik. Apjáról, Pozobi Pálról, illetve nagyapjáról Rophoynról egyelőre semmit nem tudunk, bár egy 1313 körül kelt irat valószínűleg Pált említi. Róla még annyit érdemes megjegyezni, hogy Pozob, mai nevén Paszab, Buj mellett található, és ez utóbbi faluban a 16. században éltek Ványiak.

Tamás Vasváriban lakott, ahol egyik szomszédja az a Demeter fia Ders volt, aki Sándor szörényi bán fiának, Karászi Sándornak az özvegyét vette el feleségül.

Tamás felesége egy 1390-ben kelt irat alapján Kállay (Kallo-i) Erzsébet volt. Erzsébet apja Demeter, testvérei János és Szaniszló.

Tamásnak két fiáról tudunk Jánosról és Fekech (dictus) Miklósról. János leszármazottairól nincs információnk, azt viszont több iratból is tudjuk, hogy Miklósnak három lánya volt, Margit, Klára és Dorottya. Margit férje több irat szerint is Szenterzsébeti Boldizsár volt.

Érdekes megjegyezni azt is, hogy Sándor bán unokájának, Edelényi Lászlónak a lányát Erzsébetet Kellemesi Miklós fia vette feleségül. Egyes források szerint Péter, más források szerint "Nagy" Domokos. Másrészről Miklós Péter nevű fiának a fia volt Szenterzsébeti Boldizsár. Ha Erzsébet férje Miklós Péter nevű fia volt, akkor az azt jelenti, hogy Szenterzsébeti Boldizsár és Vasvári Margit fiának, Szenterzsébeti Jánosnak ük-ükapja (nagyanyjának a dédapja) volt Sándor bán.

Az utolsó hivatkozások egyike 1402-ből ismert, amikor Miklós Sár helységet eladományozta. 1406 körül meghalt Miklós, birtokait leányaira hagyta. Mivel azonban az eskütétel előtt halt meg, egyelőre nem biztos, hogy Zenthelsebeth-i Boldizsár felesége Margit, valamint Dorottya illetve Klára megtarthatták-e a birtokokat. Annyit tudunk, hogy a Darah-i és a Chornawoda-i családok megpróbálták azt megszerezni.

Szenterzsébeti Boldizsárnak és Vasvári Margitnak született egy János nevű fiuk, aki később borsodi fősipán volt.

Szirmay Antal Szatmár Vármegye fekvése, történetei és polgári esmérete c. könyvében szerepel "Vasváry Margith és Dorottya 's az ő férjeik Charnavóday Jakab és Péter". Itt elképzelhető, hogy valami kavarodás van, de egy későbbi dokumentumban szerepel Csarnavoday Jakab lánya, Dorottya. Dorottya férje a Kun családból származott, két fiát említik Kun Lászlót és Kun Miklóst. Azt is tudjuk, hogy a váradi Kun család házasság révén kapcsolatba került a földesi Ványi családdal.

Események

  • 1313 körül Rophoyn fia: Pál elismeri, hogy Ubul fia: Mihály ispán és fiai hat márka adósságukat megfizették
  • 1341-ben az országbíró meghagyja az egri káptalannak, hogy Waswar-i Rophay unokáját Tamás mestert pedig a Zathmar Nemethy civitás melletti Waswary possessió birtokába beiktassa.
  • 1351-ben Lajos király bizonyítja, hogy Woswary-i Pál fia: Tamás mester a Szatmár megyei Syma birtokban bírt részét, a birtok felének negyedrészét, melyet adományul kapott Tamás országbírótól, e Tamás országbírónak 20 márka ezüst örök áron eladta, majd pedig Chahul-i Péter fia János mester említi, hogy Tamás országbíró ezt a birtokot neki adományozta.
  • 1357-ben vasvári-i [de Vosuari] Tamás, mint esküdt szerepel.
  • 1363-ban Lajos király vasvári [de Waswar] Tamás fiainak: Miklósnak és Jánosnak szolgálatait elismerve, kiveszi õket a megyei ispánok joghatósága alól.
  • 1366-ban az országbíró ítéletet hoz Waswar-i Tamás fiai Miklós és János, illetve Was Miklós, Wasmegyer-i András és társaik között a Szabolcs megyei Rad és Megyer possessiók statuciója miatt indult perben.
  • 1373-ban az országbíró ítéletet hozs Waswar-i Tamás fiai: Miklós és János, illetve Ibran-i Gergely fia: Miklós között a Szabolcs megyei Zenthgyurgh más néven Ibran, Rad és a két Megyer meg Was földek miatt folyt perben.
  • 1378-ban Mihály fia Pál és név szerint felsorolt társai, Megyer-i és Rad-i nemesek, felperesek illeve Waswar-i Fekech Miklós alperes között a Szabolcs megyei két Megyer és Rad possessiók miatt indult perben kiadott ítéletében a felperesek a megítélt esküt letették.
  • 1378-ban az országbíró Waswar-i Tamás fiainak: Miklósnak és Jánosnak Gegen-i Mihály fia Pál, Megyer-i István fia János, Raad-i István fia Mihály és János fia Péter ellen viselt perében a vitás Szabolcs megyei Wasmegyer, Megyer és Raad possessiókat megbecsülésük és eskütétel után Mihály fia Pálnak és István fia Jánosnak ítéli.
  • 1379. Z. IV. 87. Vasvári Fekecs Miklós nemzetsége többi ágaitól (t. i. a csernavodai, lázári és surányi-tóY) ősi birtokaik egy részét kívánja. Ellenfelei bebizonyítják, hogy Miklósnak s a többi ág ősei még (V.) István királyfi idejében birtokaikat felosztották, mely alkalommal Gábor Lázár-t, Rafael Sár-t és Homo k-ot kapta, mig Mykusi, Babon, Ewsy, Pozub és Pap közösek maradtak. Báfáel azonkívül Gábornak szerzett birtokaira való igényeiről is lemondott. Miután Gábor fia Tamás és Báfáel fiai Pál és Tamás az atyjáik által eszközölt osztályozás kötelező erejét elismerték s atyjáik által közösen birt Babun, Pap, Mykusy, Pozub és- Ewsy nevű birtokokat szintén maguk között felosztották, ennélfogva Miklós elutasitátik. (Dr. Wertner Mór: A magyar nemzetségek a XIV. század közepéig II. I-Z (Temesvár, 1892.) - https://adtplus.arcanum.hu/en/view/MagyarNemzetsegek14SzazadKozepeig_2/)
  • 1382-ben Voswar-i Tamás fia, János bepanaszolta néhai Simon bán fia János mestert, hogy az jobbágyaival és vlachjaival megrohanta a panaszos Voswari possessióban levõ házát, ott két famulust lefejezett, másokat súlyosan megvert, sok értéket szállított el Udvari helységbe, sõt magát a panaszost is elfogta. A váradi káptalan előtt néhai Bán Simon fia János nemes eskütársaival a neki megítélt esküt letette arra vonatkozólag, hogy nem tett ilyet. A per lefolyásáról a szatmári ispán jelentést tett Lajos királynak.
  • 1385-ben András mester egri és szepesi kanonok, János egri püspök helynöke kállói Demeter fiait: Jánost és Szaniszlót elmarasztalja, mert nem jelentek meg a túri [de Thuri] László által képviselt vasvári [de Vasuar] Fekech Miklós ellenében.
  • 1387 július 1-én Domokos leleszi prépost és a konvent előtt Wasuar-i Tamás fia Miklós mester — testvére : János nevében is — eladja a szabolcsmegyei Ráad birtok szomszédságában levő Megér nevű birtokát, amelyet szolgálataiért Lajos királytól kapott adományul, minden tartozékával, köztük : silvis glandinosis, Kallou-i István fia István mesternek 600 arany-frtért, átadva neki Péter bán volt országbíró oklevelét, amellyel a birtokot visszaszerezte elfoglalóitól s kötelezi magát, hogy testvérével : Jánossal szem­ben megvédi őt. (Chirografált hártyán, függő pecsétje hiányzik. Dl. 52.553. Kállay es. lt. (F.))
  • 1406 körül meghal Fekech Miklós, birtokait három leányára hagyja.
  • 1409 július 12-én Rozgonyi Simon országbíró előtt személyesen megjelentek Darah-i Jakab fiai: Miklós, János és Lukács - a maguk meg uterinus frater-eik: Tamás és Dámján nevében, akiket János képviselt leleszi levéllel - egyfelől, másfelől Zenthersebet-i Boldizsár - a maga és felesége: Margit, meg Wasvary-i Fekech (dictus) Miklós leányai: Klára és Dorottya nevében levél nélkül, de terhüket magukra véve - és a következő bevallást tették: elhatározták, hogy bizonyos birtokaik határjárása és birtokjogaik ügyét nyolc, álta­luk egyenlő számban választott derék és nemes férfira bízzák, akik a határjárást tartalmazó oklevél megtekintése után újév 8. napján (1410. jan. 8.) in villa Ibran a leleszi konvent tanúbizonysága je­lenlétében döntenek ügyükben

Későbbi hivatkozások

  • 1456-ban Waswar-i András mester egri kanonokok szerepel egy oklevélben.
  • 1457-ben a váradi káptalan birtokátengedő levelében szerepel Blasio de Waswar custode existentibus.
  • 1460-ban a Warad-on lakó Waswar-i István deákot, a Warad-i vikáriusi szék jegyzõje (notarium sedis vicariatus Waradiensis) mint ügyvéd szerepel a kolozsmonostori konvent előtt
  • 1463-ban Waswar-i András mester egri kanonokok
  • 1468-ban Waswar-i Miklós királyi ember
  • 1470-ben Waswar-i János Kraznahorka-i várnagy
  • 1472-ben Waswar-i János Kraznahorka-i várnagy és alperes
  • 1483-ban Wasvar-i János felesége, Brigitta ellent mond egy Borsod és Abaúj megyei beiktatásnál
  • 1497-ban Waswar-i János szerepel a jászói konvent előtt
  • 1498-ban Waswar-i László lewew-i jobbágyai egy Iwan-i birtokon kaszáltak
  • 1525-ben Waswar-i János Kapy-i Miklós familiárisa
  • 1551-ben kelt egy intető(levél) Sárközújlaki N. részére Surányi János ellen iratok kiadatása miatt; me­lyek Halmi, Kökényesd, Bábony, Turc és Váralját illetőleg néhai Vasvári Fekech Miklós után őt il­letik és a huszti várfőnök által Surányi kezébe adattak. Surány
  • Waswar-i András mester egri kanonokok - 1456-1463
  • Vasvári Balázs - 1457
  • Vasvári István - 1460
  • Vasvári Miklós - 1468
  • Vasvári János krasznahorkai várnagy - 1470-1472
  • Vasvári János - 1483, 1497
  • Vasvári László - 1498
  • Vasvári János, Kapy Miklós familiárisa - 1525

Hivatkozások

A család tagjainak felderítését nehezíti, hogy a Vas megyei Vasvár, az ottani Vasvári család és a Vasvári káptalan nagyon sokszor szerepel a régi iratokban, és ezeknek az átválogatása körülményes munka.

1300

1400

Új

Szöveges hivatkozások

Zsigmondkori okmánytár

1503. 1390 Máj. 18. (Agrie, f. IV. a. penthec.) János zempléni főesperes, egri kanonok, István egri püspök vicarius in spiritualibus generalis-a István nádorhoz. Elődje, Pemenusy (dictus) András mester egri kanonok és vicarius intézkedésére István Gaua-i és János Borzel-i plébánosok Kallo-i Demeter fiait : Jánost és Szaniszlót jobbágyaikkal együtt interdictum alá vetették, mivel vonakodtak Vasuary-i Tamás fia Fekex (Fekes) (dictus) Miklósnak kifizetni az anyja : Erzsébet leány negyede címén megillető részt valamint a bírságokat. Miután ez az intézkedés sikertelen maradt, 1388-ban immár ő elrendelte, hogy a Zabouch-i, Tymar-i és Orus-i plébánosok közösítsék ki őket. Mivel így sem voltak engedelmességre szoríthatók, s mert hii, qui mucronem spirituálém non verentur, ad débite satisfactionis vindictam brachio seculari sunt compellendi, felkéri, hogy karhatalmat alkalmazzon velük szemben, ne iidem de eorum contumacia videantur comoda reportasse. - Papíron, zárlatán pecsét töredékével. Dl. 52.684. Kállay cs. lt. (F.)

5427. "1407. április 12. (Buda,f.III.p.Misecordia.) Zs, Szatmár megye ispánjához vagy alispánjához és a szolgabírákhoz. Zenthelsebeth-i Boldizsárnak a maga és felesége: Margit nevében előadott panasza szerint azon a közgyűlésen, amelyet különös rendeletére megye nemesei számára Peren-i Péter volt székelyispán tartott, ennek alispánja a iurátus assesor-ok kötelezték őt, hogy az egri káptalan előtt apósát: Wasuári-i Fekech (diktus) Miklóst pedig, hogy a lelesi konvent előtt St. Mihály 8-án (1406.október 6.) harmad-harmad magukkal esküt tegyenek le Darah-i Miklós, János, Tamás és testvéreik ellen. A rendelkezésnek ő eleget is tett, apósa azonban közben meghalt, amit Darah-i nemesek felhasználtak, hogy annak Wasuári, Zygeth, Homok, Saar nevű szatmármegyei birtokait, amelyek tehát feleségét Hereditário iure illetik, a nádor kezére juttassák. Mivel a de iure nin valet iuribusderogari succesorum a birtokokat a nádor s a maguk kezéből adják át a panaszosnak, ezt védelmezzék meg nostre maiestatis in persona, a Darah-i nemeseket pedig szorítsák az általuk okozott kár megtérítésére."

5520. "1407. május 30. (Budo.f.II.p.corp.Chr.) Zs. Szabolcs és Szatmár megyék ispánjaihoz, vagy alispánjaihoz. Wasuari,, Homok, Zyget, Saar, Pazab és Hezewben birtokol, mivel Wasuari-i Fekech (diktus) Miklós nem tette le az esküt a Darah-i nemsek ellenében, halála is közbe jövén, királyi és nádori kézbe kerültek, nem pedig fiúsított lányaira: Margitra Zenthelsebeth Boldizsár feleségére, valamint Dorottyára és Klárára háramlottak. Ezek ugyan kegyelmet kaptak tőle, a birtokokat azonban, bár a Darah-i nemesek elhagyták, Chornawoda-i Tamás fia Mihály és István fia István a nádortól pénzen magukhoz váltották. Holott premissa nostra gratia suffragante et promissam redemptionem preveniente nemini competisset remutatio possessionum preseriptarum. Iktassák vissza Zenthelsebeth – it feleségét és két sógornőjét s védjék meg őket minxdenkivel, főleg a Chornawoda-iakkal szemben, miután ezeket kizárták a birtokból, noha a királyi és nádori emberektől pénzért szerezték meg."

Egyéb