Nagykőrösi Ványi család

Feltevések szerint Nagykőrösre Vány illetve Bugyi pusztulása után kerültek Ványiak. A család legismertebb tagja Ványi István, aki 1690-ben nemesi címet nyert. Elképzelhető, hogy később innen kerültek Ványiak Ceglédre, és Kecskemétre, de egyelőre ez csak puszta feltételezés.

Történet

1636 - "Gyb rgytül egy Ugyanakkor róka bó rt 3 ft 30 d Ugyanakkor Vani Ferkétiil Sándor Istoktiil Tóth Gergclytó l 5 róka bó rt 5 ft 50 d"

1637 - "Hogy az magyar követek itt voltak egy róka bó rt vottiink aján de kban Vani Ferkétó l 1 ft"

1649-ben " Váni Ferencz végett 2 ha tvanipiribéknek fizettünk 3t"

1650 - "Vani Fcrencz elszaladásáért fizettünk Nazur bék urunknak 55 t Fizettünk Vani Ferencz mia Gyölcs vargának 7 t"

"Anno 1651 die 26 Máj - Mi körösi főbíró Dúss János az én esktitt polgártársaimmal egyetemben városunk szükséges dolgainak végben való vitelére Kecskemét városából Szűcs Ambrust Zab Balást Czegléd városából Körösi Pétert és Balog Mihályt által szólitván egy városunkban lakozó Váni Zsuzsanna asszony ellen való tanúbizonyságok utján vallott dolgainak eligazi tására s egyszersmind igaz lélekesméretek szerént legelsőben is megponderálván azon Váni Zsuzska ellen szedett fas siokat annak mcgrevideálására Azért mi ez felül két városbeli megirt személyek kiváltképen Istenre és az szent igazságra nézvén mivel hogy azon Váni Suzsánnára olyatén tanúbizonyság a ki látott volna valami cselekedetlt egy sem találkozott s az ki azt vallotta volna hogy az Ádám Istókkal Boldizsár Istókkal és Tatár Mátéval sőt valami fajtalanságba foglalatoskodott volna Értvén igazságát ez mi mostam törvénytételünkkel bűnössé azon Váni Zsuzsannát nem tehetjük mert a lelkünk esméreti nem viszen reá"

"Anno 1651 15 Jvnii Dús János uram föbiróságában [...] Én Én Kőrös városában lakozó Ádám István annorum 25, megesküvén igaz hitem után vallom hogy én a Váni Zsnzská tul tiszta és ártatlan személy vagyok soha nem is volt közöm vele Én Váni Zsuzsanna annorum 26 ugyanezen megirt bö csületes törvénytevő uraim előtt megesküvén igaz hitem után vallom hogy az Ádám Istóktól tiszta s ártatlan személy vagyok soha nem is közösködtem vele"

1653 július 19 - Váni Zsuzsika, Szikszai Szabó János felesége

"Anno 1656 3 Maji - Török Jánosnak Váni vargátul egy agarat vettem 2 t"

Talán 1661-ben Ványi Varga Jánosnak adott a város 1 szál deszkát. 1662-ben vagy 1663-ban Ványi Tamás kapott 4 dénárt. Szőrös András 1686. június 10-én kelt végrendeletében említi Ványi Jánost. Korábbról is van adat, 1659-ben volt egy Ványi Ferenc nevű parasztember Nagykőrösön, de róla semmit nem tudok.

1680. augusztus 15-én zajlott a határnyomozás Kecskemét és Lajos(mizse) között a nagykőrösiek kérésére.

• Jogtalanul Lajosra nyomult kecskemétiek között van Ványi Gergely
• Az hatodik tanú a nemes Csatái, másképpen Nagy [Csathai aliter Nagy] János ugyanitt Kőrösön, 52 éves, eskü után vallotta; "nyaralókat tud és látott, azkiket körösiek bírtak," többek között Ványi Tamás
• Az kilencedik tanú Daróczi János ugyanitt Kőrösön a tekintetes és nagyságos Keglevich [Keglevich] Miklós úr jobbágya, 84 éves, eskü letétele után; "az kecskeméti Csirkátor Mihálytól és [az] körösi Ványi Gergelytől - aki elsőbben is az lajosi pusztát bírta - hallotta az Fajdos-hegyre az lajosi határt;"
• Az huszonötödik tanú Szőke [Széke], korábban Nagy János, ugyanitt [Kőrösön] az született nemes Semséi György úr jobbágya, kb. 38 éves, eskü után; "az kérdőpont szerint hallotta körösi emberektől, nevezet szerint néhai Ványi Tamás öregembertől, Urházi Jánostól és többektől is az lajosi határt hogyan terjed ki [extendáltatik];"
• Az harminchatodik tanú Könczöl Ferenc ugyanitt [Kőrösön] az született nemes Gőcze András jobbágya, 44 éves, az eskü után [vallotta]; "ezen tanú bizonyosan tudja azt is, hogy az nyaralóhelyeket - azkik az kérdőpontban fel vannak téve - az körösiek szabadosan bírták békességben, mivel ezen tanú Ványi Tamás körösi ember szolgája lévén, ő is az fejősteheneit mindazon nyaralón őrzötte, egy nyáron kb. 80 fejőstehén volt"
• Az negyvenharmadik tanú Dobó János, ugyanitt [Kőrösön] az főméltóságú grófúr, Gimesi Forgách Ádám úr jobbágya, 53 éves, "Az többi [kérdésre]: azhol néhai Ványi Tamás és Urházi nyaralója volt,

azt tudja, hogy bírták;"

1686-ban Szőrös András végrendeletében említi, hogy tartozik neki Ványi János összesen 5 arany, 4 garas, 21 tallérral.

A nagykőrösi Ványi család eddig első pontosabban ismert tagja Ványi István, aki 1690-ben I. Lipót királytól nemesi címet és címert kapott. Ezt november 13-án hirdették ki a Pest-Pilis-Solt vármegyei közgyűlésen. Istvánnal együtt felesége, Danóczy Erzsébet, gyermekei Gergely és Sára, valamint testvére János és annak felesége Bende Anna voltak az adományozottak. Az eredeti iratot az oklevéltárban 30/1265., a másolat a nemesi iratok között V. 19. jelzet alatt őrizték.

1694-ben ők (Ványi István, Ványi Gergely, Ványi ...) is aláírták a nagykőrösi nemesek folyamodványát. 1696. január 3-án egy tanuvallomás alkalmával István 35 évesnek vallotta magát. Ez alapján 1660. január 4. és 1661. január 3. között születhetett.

1705 szeptember 13-án Károlyi Sándor tábornagy más emberekkel együtt magához rendelte Ványi Istvánt. mivel II. Rákóczi Ferenc mellé állt, ezért 1705-ben elmenekült a városból. Veje, nemes Oláh János (aki valószínűleg lányának Sárának volt a férje) is vele tartott. Vagyonát a németek megsarcolták.

1708. március 13-án kelt Ványi István végrendelete.

Az 1715-ös összeírás Joannes Ványit említi.

1722. No. 1. 383. A porciószedés ügyében vizsgálat folytattak le Nagykőrös mezővá­rosban Ramocsaházy László, Ramocsaházy István, Nyárády Zsigmond és a Gőcze família között gróf Koháry István országbíró 1722. május 2-án kelt mandátuma alapján. 1. Tudja-e, hallotta-e a tanú, hogy hány telekből állt Nagykőrös városában az a porció, melyet néhai Ramocsaházy László és István, úgy Nyárády Zsig­mond elzálogosítottak a nemes Gőcze (Göcze) famíliának, hány gazda és zsellérember lakott a telkeken? 5. Azt is vallja meg a tanú, a telkeken kik laknak mostanában?

5. Hasonlóan vall a következőképpen, kivéve, hogy tudniillik Köncöl (Könczöll) Ferenc fundusa felén most nemes Beretvás Jánosné lakik, a Molnár Jánosnak adott telken Molnár György malma van, a Ványi Istvánnak adott telket pedig (aki maradék nélkül meghalt) a felesége bírja, aki az irsai Váracskay (Várácskaj) Andráshoz ment férjhez, a telken lé­vő házban pedig Oláh György nevű ember lakik most.

1724-ben már csak Gergely szerepelt a megyei nemesi összeírásban, ugyanebből az évből egy nemességvizsgálat is van a Pest megyei levéltárban.: 1724. No. 10. b 312. A helytartótanács utasítására PPS vármegye 1724. március 20-án el­készíttette a nemesek összeírását. A vizsgálat 1724. március 20-tól 1725. március 7-ig tartott. Pest-Pilis-Solt vármegye nemeseinek névsora:

96. Ványi, másként Kis Gergely bemutatta nemeslevelét, amit őse, Ványi Ist­ván kapott I . Lipóttól Bécsben, 1690. június 8-án, és amit PPS vármegye Budán, 1690. november 10-én tartott gyűlésén hirdettek ki. [Vö. a kieg. 6. ponttal!]

6. Ványi György és János bemutatta nemeslevelét, amit Ványi (Vanyi) István és János kapott I . Lipóttól Bécsben, 1690. június 8-án. PPS vármegye Budán, 1690. november 13-án tartott gyűlésén kihirdetette Laczkovics István jegyző. [Vö. a 96. ponttal!]

1726-ban viszont Jánosról és Györgyről van tudomásom. (lehet, hogy összekevertem a Gergely (Gregorius) és a György (Georgius) neveket - a szerk.)

Később, 1798-ban Ványi Mátyás nagykőrösi lakos nemesi igazolási pört kezdett, de ez 1816-ban abbamaradt. Mátyás állítása szerint fent nevezett János az ő dédapja volt, nagyapja szintén János, apja pedig István. Mátyásnak volt egy János nevű fia, annak pedig egy Mária nevű lánya. Mária előbb Ns. Biki Farkas Sándornak, majd Ns. Csete Györgynek volt a felesége.

Névlista

Nagykőrösi Ványiak a 17-18. században:

Ványi Ferenc	1636, 1637, 1649, 1650, (1659)	Varga, tímár vagy szűcs, valószínűleg megszökött Kőrösről
Ványi Zsuzska	1651, 1653	Szikszai Szabó János felesége
Ványi varga János	1656, 1661	1656-ban csak mint Ványi varga
Ványi János	1686, 1690, 1694	Ványi István testévre
Ványi Tamás	1663, 1680	Volt 80 fejőstehene és nyaralója, 1680-ban már nem él.
Ványi Gergely	1680	Biztos nem István fia, hiszen István 1660-ban született.
Ványi Gergely	1690, 1694, 1724, 1726	Ványi István fia
Ványi Sára	1690	nemes Oláh János felesége
Ványi István	1690, 1694, 1696, 1705, 1708	1660-ban született 1705-ben elmenekült Kőrösről, valószínűleg 1708-ban halt meg

Család

Vanyi

Istvan

Janos

Gergely

Sara

Janos

Ványi István

• 1690-ben címerlevelet kap.
• 1705-ben szeptember 15-én Károlyi Sándor Rákóczi főgenerálisa többekkel együtt magához rendeli a három város (Kecskemét, Nagykőrös, Cegléd) kiürítésével kapcsolatban. A városok vezetősége nem volt hajlandó a kitelepülésre, Ványi István viszont elmenekült Nagykőrösről. 500 tallérját a református templom tornyába rejtette, de a város vezetősége tudott róla, és kiadta a labancoknak. Ez ügyben a pereskedés még évtizedek múlva is folyt.
• 1708-ban írja meg végrendeletét.

Ványi Ferenc

VÁNYI Ferenc, dr. (Nagykőrös, 1887. jan. 14. – Budapest, 1966. márc. 15.) Középiskolai tanár, szerkesztő. A kolozsvári egyetemen szerzett történelem-földrajz szakos diplomát (1919). Nagykőrösön kezdett tanítani, majd Szentendrére került (1910-1911). Innen Budapestre helyezték át, ahol a Baár-Madas leánylíceum tanára 1936-ig, majd igazgatója az államosításig (1943–1950). A Magyar irodalmi lexikon szerkesztője (1926). F.: Új magyar irodalmi lexikon; Dr. Gelencsér Gyula: Lexikonszerkesztőként is jeleskedett (Szentendre és Vidéke, 1997. márc. 15.) forrás: Szentendrei arcképcsarnok

Címer

Ványi István 1690-ben I. Leopold királytól kapta czímeres nemes levelét. [Collect. herald. nro.]

Czímere a paizs kék udvarában zöld halmon nyugvó arany koronán könyöklő vörös ruhás kar, arany markolatú kivont kardot tartva. A paizs fölötti sisak koronájából vörös ruhás, prém kalpagos magyar vitéz emelkedik ki, jobb kezében kivont kardot, bal kezében üstökénél fogva levágott törökfejet tartva. Foszladék jobbról aranykék, balról ezüstvörös. [Adami, Scuta gentil. tomo XIV]

—Nagy Iván , Magyarország családai

Wappen: In B. auf gekr. gr. Hügel ein r. bekl. geb. Arm, einen Krummsäbel mit g. Parirstange in d. Faust haltend. - Kleinod: R. bekl. Mann mit g. Gürtel und Pelzkalpag sammt r. Sacke wachsend, in d. erhobenen Rechten einen Krummsäbel mit g. Parirstange, in d. seitwärts gestreckten Linken einen schnurrbärtigen, vom Rumpfe getrennten Türkenschädel beim Schopfe haltend. - Decken: bg. - rs. Adels- u. Wappenbrief v. König Leopold I., d. d. 1690 für Stefan Ványi.

—Siebmacher's Wappenbuch , Der Adel von Ungarn [Magyarország]

Források

• Török-magyarkori történelmi emlékek. Elsö osztály: Okmánytár
  • http://books.google.com/books?id=bhA9AAAAIAAJ
• Gergely Balla, Károly Szabó, Sándor Szilágyi; Nagy-Kőrösi krónika: jegyzetekkel s oklevéltárral ellátva. Szilády Károly könyvnyomdája, 1856
  • http://books.google.com/books?id=2OIBAAAAMAAJ

• Kempelen Béla: Magyar nemes családok (Budapest, 1911)
  • Kis (alias Ványi) Nemességvizsgálata 1724-bõl Pestm. lt.-ban. Vö. Kõsz. 179.
• Kőszeghi Sándor: Nemes családok Pest vármegyében (Budapest, 1899.)

• Fejezetek Pest Megye Történetéből I.

• Zounuk 20. (A Szolnok Megyei Levéltár Évkönyve. Szolnok, 2005) - ADATTÁR • Benedek Gyula: Határnyomozás Kecskemét és Lajos között a nagykőrösiek kérésére

• Borosy András, Kiss Anita, Szabó Attila: Pest-Pilis-Solt vármegye közgyűlési iratainak regesztái. Közigazgatási és politikai iratok III. 1717-1730 (PEST MEGYEI LEVÉLTÁRI FÜZETEK 35. Budapest, 2003)