Kezdőlap
A Ványi név nem tartozik a leggyakoribb magyar családnevek közé. A 2012-es adatok szerint nincs a leggyakoribb 100 név között, ami azt is jelenti, hogy Magyarországon kevesebb mint tízezer ilyen nevű ember él.[1] Ennek ellenére Ványiakkal szinte az egész országban találkozhatunk, sőt néha még a határainkon túl is.
Könnyelműség lenne feltételezni, hogy a polgárjogi értelemben egyetlen családról lenne szó. De talán mégsem olyan nagy bűn, ha általánosságban a Ványi családra hivatkozunk, legyen szó akár Földesen, Veresegyházon, Cegléden, vagy akár Kaliforniában élő Ványiakról.
Ezen oldal legfőbb célja egyrészt az, hogy összegyűjtsön minél több információt a világ minden táján élő Ványiakról, másrészt hogy megpróbálja rendezett formában visszaadni a család történetét, leszármazási táblákkal és rokoni kapcsolatokkal.
Tartalomjegyzék
A név eredete
A Ványi családnév sok más névhez hasonlóan helységnévből ered. Vány település Pesttől délre, Bugyitól északra volt, az akkori Pest és Fejér megyék határának közelében. A falu első említése 1277-ből származik, ekkor pusztaként említik. A falut 1359-ben Dabasi Lőrinc fia Mihály, királyi solymász kapta adományként, aki hamarosan el is adta Besnyői Tamás fia Egyednek. Ettől kezdve az oklevelek Ványi névvel hivatkoznak rájuk és leszármazottaikra. A falu az 1541-es török hadjáratban végleg elpusztult, lakói a környező falvakba menekültek. A terület neve Alsóvány illetve Felsővány formában a mai napig fennmaradt.
Elképzelhető az is, hogy bizonyos területeken elírásból alakult ki a Ványi név, az eredeti nevek lehettek Ványai, Vanya, Vajai. Eddig a Ványai-Ványi elírásokra találtunk több példát.
Bizonyos források[2] Dévaványához kötik a név kialakulását, de egyéb eredet is elképzelhető, például Bani -> Vani -> Ványi
Rövid családtörténet
A Ványi család történetét két szálon követhetjük, ezek között egyelőre nem találtunk összefüggést. Az egyik szál kezdete Mihály, királyi solymász, Tamás fia Egyed és Vány többi telepese. Az ő leszármazottaik azok, akik a török hódoltság alatt más falvakba települtek, és megalapították a veresegyházi, váci, és többi Pest környéki Ványi családot. Arról is tudunk, hogy Nagykőrösre is kerültek, de talán tőlük származik a ceglédi Ványi család is. Sajnos egyelőre pontosabb információnk nincs arról, hogyan alakult ezen pest megyei ág története. Fontos azonban megjegyezni, hogy I. Lipót király Ványi István nagykőrösi lakosnak nemesi címet és címert adományozott.
A másik ágon az első személy Sándor szörényi bán, aki István ifjabb király bizalmas híve volt, és több adományban is részesült. Az egyik adománylevelet később III. András és Nagy Lajos király megerősítette. Az ő leszármazottairól pontos adataink nincsenek, viszont 1741-ben Ványi János földesi lakos Szabolcs vármegye előtt igazolta, hogy Sándor bán leszármazottja, és egyúttal felmutatta az adományevél Nagy Lajos király általi megerősítését. Ványi János családjáról már pontosabb adataink vannak, tőle származik a földesi Ványi család, nagybátyja Mihály pedig a szatmári Ványi család megalapítója.
Külön megemlíthetjük az Egyesült Államokba, vagy más országokba települt Ványiakat. Egyelőre pontosabb adataink csak a Ceglédről Oregonba költözött Ványi Lajosról vannak, akinek a leszármazottai ma is az USA nyugati partján élnek.
Családok
Az oldal használata
A lapokat bejelentkezés nélkül is meg lehet nézni. Regisztráció csak azoknak szükséges, akik szerkeszteni is szeretnék az oldalakat.
Hivatkozások
- ↑ "Lakossági számadatok". Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. 2012. http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_csaladnev2012.xls.
- ↑ Kávássy Sándor (1989). Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 7. Nyíregyháza. p. 167. http://archivportal.arcanum.hu/mltk/opt/a100322.htm?v=pdf&q=WRD%3D%28V%E1nyi%29&a=list.
