„Kezdőlap” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) →Rövid családtörténet: Belevettem a leírásba a "pest megyei" és a "tiszántúli" elnevezést. |
Robi (vitalap | szerkesztései) →Családok: Írtam egy kis bevezetőt. |
||
| 44. sor: | 44. sor: | ||
= Családok = | = Családok = | ||
A Ványi családokat két nagyobb ágra oszthatjuk. Az egyik a '''pest megyei Ványi család''', ide tartozik többek között a [[veresegyházi Ványi család]], a [[töki Ványi család]], a [[nagykőrösi Ványi család]] és a [[ceglédi Ványi család]]. Elképzelhető hogy ők a középkorban elpusztult [[Vány telepesei|Vány falu lakóinak]] leszármazottai. | |||
A másik ág, a '''tiszántúli Ványi család'''. Itt egyrészről egy nagy összefüggő család az [[ősi földesi Ványi család]]ból leszármazott [[földesi Ványi család|földesi]], [[porcsalmai Ványi család|porcsalmai]], [[balkányi Ványi család|balkányi]] és [[nyírségi Ványi család|nyírségi]] Ványi család, illetve azok leszármazottai. Másrészről ide sorolhatjuk a [[szatmár környéki Ványi családok|Szatmár környéki]] illetve az [[érmelléki Ványi család|érmelléki]] Ványi családokat, de az ő eredetük, rokoni kapcsolataik még nem tisztázottak. | |||
Rajtuk kívül létezik még egy-két kisebb család, akiket egyelőre nem sorolhatunk a két nagy csoport egyikébe sem. | |||
{{Main|Ványi családok}} | {{Main|Ványi családok}} | ||
A lap jelenlegi, 2026. szeptember 20., 12:59-kori változata
A Ványi név nem tartozik a leggyakoribb magyar családnevek közé. A 2012-es, illetve 2025-ös adatok szerint nincs a leggyakoribb 100 név között, ami azt is jelenti, hogy Magyarországon kevesebb mint tízezer ilyen nevű ember él.[1][2] Ennek ellenére Ványiakkal szinte az egész országban találkozhatunk, sőt néha még a határainkon túl is.
Könnyelműség lenne feltételezni, hogy a polgárjogi értelemben egyetlen családról lenne szó. De talán mégsem olyan nagy bűn, ha általánosságban a Ványi családra hivatkozunk, legyen szó akár Földesen, Veresegyházon, Cegléden, Porcsalmán vagy akár Kaliforniában élő Ványiakról.
Ezen oldal legfőbb célja egyrészt az, hogy összegyűjtsön minél több információt a világ minden táján élő Ványiakról, másrészt hogy megpróbálja rendezett formában visszaadni a család történetét, leszármazási táblákkal és rokoni kapcsolatokkal.
A név eredete
A Ványi családnév sok más névhez hasonlóan helységnévből ered. Vány település Pesttől délre, Bugyitól északra volt, az akkori Pest és Fejér megyék határának közelében. A falu első említése 1277-ből származik, ekkor pusztaként említik. A falut 1359-ben Dabasi Lőrinc fia Mihály, királyi solymász kapta adományként, aki hamarosan el is adta Besnyői Tamás fia Egyednek. Ettől kezdve az oklevelek Ványi névvel hivatkoznak rájuk és leszármazottaikra. A falu az 1541-es török hadjáratban végleg elpusztult, lakói a környező falvakba menekültek. A terület neve Alsóvány illetve Felsővány formában a mai napig fennmaradt.
Elképzelhető az is, hogy bizonyos területeken elírásból alakult ki a Ványi név, az eredeti nevek lehettek Ványai, Vanya, Vajai. Eddig a Ványai-Ványi elírásokra találtunk több példát.
Bizonyos források[3] Dévaványához kötik a név kialakulását, de egyéb eredet is elképzelhető, például Bani → Vani → Ványi
Rövid családtörténet
A Ványi család történetét két szálon követhetjük, ezek között egyelőre nem találtunk összefüggést. A pest megyei szál kezdete Mihály, királyi solymász és Tamás fia Egyed valamint Vány többi telepese. Az ő leszármazottaik azok, akik a török hódoltság alatt más falvakba települtek, és megalapították a veresegyházi, váci, és többi Pest környéki Ványi családot. Arról is tudunk, hogy Nagykőrösre is kerültek, de talán tőlük származik a ceglédi Ványi család is. Sajnos egyelőre pontosabb információnk nincs arról, hogyan alakult ezen pest megyei ág története. Fontos azonban megjegyezni, hogy I. Lipót király Ványi István nagykőrösi lakosnak nemesi címet és címert adományozott.
A másik a tiszántúli ág, itt az első személy Sándor szörényi bán, aki István ifjabb király bizalmas híve volt, és több adományban is részesült. Az egyik adománylevelét előbb III. András erősítette meg 1296-ban, majd Nagy Lajos király új adomány címén Vasvári Fekech Miklós alpohárnok részére 1365-ben újra kiadta. Ez az adománylevél bukkan fel később, amikor 1741-ben Ványi János földesi lakos Szabolcs vármegye előtt ezzel igazolja nemességét. Az ősi földesi Ványi család története Ványi Simonnal kezdődik 1572-ben, de hogy a család milyen kapcsolatban állt Sándor bánnal vagy Fekech Miklóssal, azt nem ismerjük. Tudjuk viszont, hogy tőlük származik a földesi Ványi család, illetve Mihály révén az 1680-as években pedig a porcsalmai Ványi család. Később a földesi családból ágazott le, legalábbis részben a balkányi Ványi család 1790 körül, majd onnan a nyírségi Ványi család az 1830-as években.
Külön megemlíthetjük az Egyesült Államokba, vagy más országokba települt Ványiakat. Egyelőre pontosabb adataink csak a Ceglédről Oregonba költözött Ványi Lajosról vannak, akinek a leszármazottai ma is az USA nyugati partján élnek, illetve ismerjük még a Porcsalmáról a michigani Delraybe költözött Ványi János történetét és családját.
A háborúban részt vettek adatait külön oldalon gyűjtöttük össze.
Családok
A Ványi családokat két nagyobb ágra oszthatjuk. Az egyik a pest megyei Ványi család, ide tartozik többek között a veresegyházi Ványi család, a töki Ványi család, a nagykőrösi Ványi család és a ceglédi Ványi család. Elképzelhető hogy ők a középkorban elpusztult Vány falu lakóinak leszármazottai.
A másik ág, a tiszántúli Ványi család. Itt egyrészről egy nagy összefüggő család az ősi földesi Ványi családból leszármazott földesi, porcsalmai, balkányi és nyírségi Ványi család, illetve azok leszármazottai. Másrészről ide sorolhatjuk a Szatmár környéki illetve az érmelléki Ványi családokat, de az ő eredetük, rokoni kapcsolataik még nem tisztázottak.
Rajtuk kívül létezik még egy-két kisebb család, akiket egyelőre nem sorolhatunk a két nagy csoport egyikébe sem.
Települések
A Ványi család története szempontjából fontos települések Vány, Nagykőrös, Cegléd, Földes, Porcsalma, de sok más helyen is találkozhatunk Ványiakkal.
Az oldal használata
A lapokat bejelentkezés nélkül is meg lehet nézni. Regisztráció csak azoknak szükséges, akik szerkeszteni is szeretnék az oldalakat.
Hivatkozások
- ↑ "Lakossági számadatok". Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. 2012. http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_csaladnev2012.xls.
- ↑ "Lakossági számadatok". Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala. 2025. http://www.nyilvantarto.hu/letoltes/statisztikak/kozerdeku_csaladnev2025.xls.
- ↑ Kávássy Sándor (1989). Nemesi vezeték- és keresztnevek Szatmárban az 1809. évi inszurrekciós összeírás alapján. Szabolcs-Szatmár-Beregi Levéltári Évkönyv, 7. Nyíregyháza. p. 167. https://library.hungaricana.hu/en/view/SZSM_Ek_07/?pg=168&layout=s. Retrieved 2024-01-22.
