Archívum:Magyarország vármegyéi és városai
Ez a szócikk egy archívált másolat. Ezen az oldalon csak biztonsági másolatként szerepel a "fair use" szabályainak megfelelően. A dokumentumra és annak részeire az eredeti kiadás szerzői jogai vonatkoznak. |
Szerző: Teljes címe: Elérhetőség: http://mek.oszk.hu/09500/09536/html/
SZABOLCS VÁRMEGYE.
A TÖRVÉNYKEZÉS SZABOLCS VÁRMEGYÉBEN.
Irta Kovács István, revid. dr. Dárday Sándor
A karászi Gara-domb.
Az alább csak vázlatosan érintett helyi és okirati adatok alapján, ilyen ős törvénykezési színhelyül tekintendő különösen a mai Karász község melletti földmű, mely közönségesen Garadomb néven ismeretes, s már a legrégibb ismert okiratokban (lásd a Zichy-okmánytárt) előfordul. Erre szolgáló bizonyítékul veendő az a körülmény, hogy a megtelepülést követő századokon keresztül, még akkor is, midőn az ős magyar bírói legfőbb tisztet viselőket nem nevezték többé Gyuláknak és Karkhászoknak, hanem országbíróknak és nádoroknak, valahányszor a vármegye területén nádori itélőszék tartatott, Magyarország mindenkori nádorai, bizonyosan az elődök tiszteletben tartott hagyományát követve, mindig a mai Karász közelében, bizonyára az előbb említett földmű szinhelyén jelentek meg és tartottak nádori itélőszéket, "in congregatione nostra generali universitate nobilium de Zabolch et de Beregh - prope villam Karaz celebrata" - a mint erről Miklós, László majd Konth Miklós és a Zsigmond idejebeli Gara nádor, nemkülönben Palóczi Máté országbíró 1343., 1347., 1349., 1351., 1435., stb. évben Karászon kelt okleveleikben, az itt, illetve Karász közelében tartott itélőszékeikről megemlékeznek.
Hogy ez alatt a "prope villam Karaz" hely alatt az említett földművet kell értenünk, és hogy ez a földmű ős igazságszolgáltatási, egyszersmind áldozati hely volt, annak bizonyságául szolgál, e sorok írója szerint, külső alakja is, mely a vármegye területén található és elnevezésének megfelelő ős sírhalmoktól eltérően, földsáncztól körülvéve, mintegy udvart tüntet fel, ahol az ős igazságszolgáltatást tevők, bizonyára valamely azzal összefüggő szertartást végezhettek.
SZABOLCS VÁRMEGYE TÖRTÉNETE.
Irta dr. ifj. Reiszig Ede, revid. dr. Borovszky Samu
Karásziak.
E család tagjai sorából Sándor még 1210-ben főispán volt. Fia Sándor 1278-ban szörényi bán, ennek fia Sándor szintén a vármegye főispáni székében ült (1306-1310). Bírták Tasst, Demecsert és Karászt.