Ványi családok

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Az eddigi adataink alapján a Ványi családoknak két főbb különíthetjük el. Egyik a pest megyei ág, a másik pedig a tiszántúli ág. Ezen kívül vannak még kisebb családok, amiket egyelőre nem tudunk besorolni ebbe a kettőbe. Természetesen a "főbb" vagy "nagy" jelzők nem a család vagy a személyek fontosságára utal, inkább csak azt jelzi, hogy mennyi irat, adat maradt fenn, hány településen jelennek meg Ványiak, illetve hány személyről, mekkora csaláfáról tudunk.

A pest megyei ág Vány telepeseivel kezdődik. Ők lakhelyük alapján kapták a Ványi nevet. A török megszállás miatt el kellett hagyniuk a falujukat, így alapították meg a környező falvakban a Ványi családokat. Mivel a nevüket a általában a (korábbi) lakhelyük és nem feltétlen a családjuk alapján kapták, ezért itt valószínűleg egymással rokonságban nem álló családokról van szó.

A tiszántúli ág nagy része viszont valóban összefüggő fát alkot. Először a földesi Ványiakkal találkozunk, majd onnan válik le a porcsalmai ág, illetve igazoltan az egyik balkányi ág is. A másik balkányi ág eredete ismeretlen, de később onnan ágazott le a nyírségi Ványi család.

Nagyobb családok

Az alábbiakban a nagyobb, pontosabban ismert családokat foglaljuk össze. A struktúra leszármazást is mutat.

Pest megyei Ványi család

Pest megyei Ványi család

A pest megyei Ványi család alatt a valószínűleg Ványból származó és Pest környékén letelepült Ványi családokat értjük.

Tiszántúli Ványi család

Tiszántúli Ványi család

A tiszántúli Ványi család alatt szűkebb értelemben az 1572-ben Földesen megjelent, és onnan elszármazott családokat értjük, akik gyakran hivatkoztak Sándor, szörényi bán adománylevelére. Tágabb értelemben a további tiszántúli családokat is beleérthetjük, akiknek a rokonsága a földesi ággal még nem tisztázott.

További családok

Egyéb

Megjegyzések

  1. ↑ a család kapcsolata Sándor szörényi bánnal még nem tisztázott
  2. ↑ 2,0 2,1 2,2 2,3 2,4 származásuk egyelőre nem tisztázott