Karászi család

Sándor szörényi bán Karászon (ma Nyírkarász) alakította ki központját, ahol egy földvárat is emeltetett. Az oklevelek az utódait karászi (de Karaz) néven emlegették.

Sándornak két fia volt, Sándor és János, valamit egy lánya, aki Compolt comes fiához Péterhez ment feleségül. Sándor bánnak volt egy második házassága is, valószínűleg egy özvegyasszonyt vett feleségül, akinek már voltak gyermekei.

Karászi Sándor

Sándor felesége a Katapán nb. Babonyai Gergely lánya Klára volt.

Három gyermekükről tudunk, Miklós, László, akit később edelényiként emlegetnek, és egy ismeretlen nevű lány, akinek a férje a Tolcsva nb. Tolcsvai Langeus fia János volt.

Lászlónak volt két fia, Sándor és János, akik örökös nélkül haltak meg, valamint egy lánya, Erzsébet, aki Kellemesi Miklós fia Péter felesége volt.

Compolt comes fia Péter felesége

Sándor bán lányának a nevét nem ismerjük, a férje az Aba nb. Kompolt fia Péter volt. Péterről annyit tudunk egyelőre, hogy tárnokmester volt, és 1320-ban halt meg. Három fiuk született: Gergely, István és Kompolt. A további leszármazottakat a http://genealogy.euweb.cz/hung/aba1.html weblapon találhatjuk meg.

Családfa

Sándor szörényi bán

János

Karászi Sándor

Babonyai Klára

Kompolti Péter

N

Miklós

Edelényi László

Tolcsvai János

N

Gergely

István

Kompolt

Sándor

János

Kellemesi Péter

Erzsébet

László

János

Birtokok

Demecser

A helyiség neve egy 1261-1267 körüli oklevélben tűnt fel először, amely szerint Kárászi Sándor bán megvásárolta a Kékkel határos Kendemecher nevű birtokot. Más források szerint 1270-1272 táján bukkan fel először Kemény Demecser néven abban az adományozó levélben, amelyben V. István király a területet Kárászi Sándornak adományozta.

A birtok egy részét Kárászi Sándor fia, Miklós 1331-ben nádori ítélettel elveszítette, másik részét egy évre rá testvére, Miklós egy Magyar Pál nevű mesternek szándékozott eladni. Ez ellen a Balogh-Semjén nemzetség Kállay-ágából való István tiltakozást jelentett be és magának mondja a települést. Ennek ellenére bizonyított, hogy a falut Magyar Pál a Rétben lévő szigetekkel és harminc, névvel jelölt halastóval együtt 400 ezüstért megvásárolta. Ekkor már állott benne a Szent György patrónussága alatt lévő kőtemplom. Demecsert 1354-ben úgynevezett leánynegyed fejében Erzsébet, Magyar Pál leánya, kapja meg.

http://www.sulinet.hu/oroksegtar/data/Telepulestortenetek/Demecser/pages/tortenelem.htm

Kék

Kék nevét 1268-ban említik először az oklevelek, mint várbirtokot. Ekkor V. István és IV. László királyok Karászi Sándor bánnak adják királyi adományként.

1333-ban Karászi Sándor bán unokája a települést Magyar Pál gimesi várnagy-nak adta el. Ekkor a Zichy család oklevéltárában, Poss. seu terra Keek-néven van nevezve.

http://hu.wikipedia.org/wiki/K%C3%A9k_(telep%C3%BCl%C3%A9s)

(Ezzel én vitatkoznék - Rob)

Tiszaeszlár

1261-ben az egri egyház birtoka, ekkor az egri püspök elcseréli Karászi Sándor bánnal, annak Eger környéki birtokaiért. 1321. jan. 28-án a váradi káptalan előtt Karászi Sándor fiai, Miklós és László mesterek Wzlar birtokukat eladták Kallói Egyed fiainak, Ivánnak és Simonnak.

http://telepules.szszbmo.hu/telep.php?tazon=194

Pusztasándor

Kocsord határához tartozott, de mindig különálló birtokként emlegették Sándor-telkét, más néven Pusztasándor tanyát. Valószínű, hogy Mátészalka földesura, Karászi Sándor bán alapította , mert az ő birtoka volt 1325-ben.

http://www.magyartelepulesek.hu/kocsord/tortenet.html

Isaszeg

Fontos dokumentum az 1274-ben keletkezett oklevél, amelyben IV. (kun) László király engedélyezi Kárászi Sándor bánnak (aki egyébként István oldalán részt vett az isaszegi ütközetben), hogy isaszegi birtokát feleségének adományozza.

Az isaszegi nemesi család első okleveles említése 1373-ból való. A XV. század elején a Domoszlói család és a nánai Kompoltiak kezében volt a falu, ahol 1402-ben 21 lakott és 9 elhagyott telket írtak össze. Aztán az 1430-as évek végén Isaszeg is a Rozgonyiak hatalmas birtoktömbjéhez került.

http://www.godolloikisterseg.hu/index.php?id=1&al_id=284

Pap

A XIII. század utolsó harmadában lakatlan föld. IV. László ilyenként adományozta Karászi Sándor bánnak. Az adománylevélben a puszta hely határai is meg vannak jelölve. Egy korábbi, 1261-ben kelt oklevél hivatkozása Papra nézve kétesnek látszik. A XIV. század második felében Magyar Pál gyimesi várnagy birtoka volt (Zichy II. 572), de már majdnem elpusztultnak mondják.

http://telepules.szszbmo.hu/telep.php?tazon=149

Hivatkozások

1415 Nov. 24. (Bude, 50. die oct. Michaelis) [Garai] Miklós nádor az egri káptalanhoz. Abban a perben, amelyet annak idején Checher-i János fia: Ferenc folytatott [...] Az alperesek a következő oklevelekkel bizonyították jogaikat:

1. 1329. ápr. 17. A váradi káptalan előtt Karaz-i Sándor fia: Miklós eladja a Szabolcs megyei Berkez birtok felét a Szt. Miklós-kőegyház kegyuraságának felével együtt Magyar (dictus) Pál Ghemes-i várnagynak, vállalva, hogy a birtokban megvédi Jób fiai: Domokos és Miklós ellenében. 2. 1330. ápr. 22. A váradi káptalan előtt Karaz-i Sándor fia: László Berkez birtok általa öröklésjogon bírt keleti felét 40 márka finom ezüstért eladja Magyar (dictus) Pál mesternek.

—Mályusz Elemér, Borsa Iván: Zsigmondkori oklevéltár V. (1415–1416) (MOL kiadványai 2. sorozat : Forráskiadványok 27. 1997)

1324. november 4. (dom. p. omnium sanctorum) Wysegrad

Károly király a váradi káptalanhoz. Karaz-i Sándor fiai: Miklós és László a Szatmár megyei Kyuuzalka és Beelzalka birtokokat a Gimeös-i várnagynak Magiar (dictus) Pálnak 70 márkáért - mely összeggel őket Fülöp nádor törvényszéke előtt sújtották - eladták.

—A Perényi család levéltára 1222–1526 (MOL kiadványai 2. sorozat : Forráskiadványok 44.)

1310. március 24. Kárász [Karaz].

Sándor mester szabolcsi ispán igazolja,

—A nagykállói Kállay-család levéltára 1 (1943)

• http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/dldf42/3/ef81/167bf/167e1
• http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/dldf42/3/254bd/26d9d/26da2
• http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/dldf42/27d94/27d95/2adce/2adcf/2ae52
• http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2bd

• Archívum:Magyarország vármegyéi és városai