„A Ványi család története” változatai közötti eltérés

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
← Régebbi szerkesztés
Robi (vitalap | szerkesztései)
1 082 szerkesztés
Robi (vitalap | szerkesztései)
1 082 szerkesztés
→18. század: Két sor a balkányiakról
Robi (vitalap | szerkesztései)
1 082 szerkesztés
A Ványi családok oldalról áthoztam az ábrát és a leírást
 
(Egy közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
__NOTOC__
__NOTOC__
{{Missing references|date=2010 Május}}
{{Missing references|date=2010 Május}}
Az eddigi adataink alapján a Ványi családoknak két ágát különböztethetjük meg. Egyik a '''pest megyei''' ág, a másik pedig a '''tiszántúli''' ág.
A pest megyei ág [[Vány telepesei]]vel kezdődik. Ők lakhelyük alapján kapták a Ványi nevet. A török megszállás miatt el kellett hagyniuk a falujukat, így alapították meg a környező falvakban a Ványi családokat.
A tiszántúli ágban először a földesi Ványiakkal találkozunk. A nemességüket Sándor szörényi bán adománylevelével, illetve annak másolatával igazolták, amelyet Vasvári "Fekech" Miklós kapott, ezért elképzelhető, de egyelőre egyáltalán nem bizonyított, hogy a Vaja vagy a Káta nemzetséggel rokonságban álltak.. Tudjuk, hogy a földesi családból vált ki a porcsalmai ág, és részben a balkányi is. Talán az érmihályfalvi és esetleg a buji családok is Földesről származnak.
Az alábbi ábra foglalja össze az egyes nagyobb családokat, és azok kialakulását. Összeköttetés csak akkor van a családokat jelképező idővonalak között, ha bizonyosan tudjuk, hogy honnan váltak ki. Amennyiben nem másik családból vált ki az adott ág, úgy a vonal kezdete az első ismert adat évszámát jelöli. A kis csillagok királyi adományokat, nemesi igazolásokat jeleznek. A piros pötty jelzi Buda elestét és a török hódoltság kezdetét.
[[Fájl:vanyi_timeline.png]]


= Kronológia =
= Kronológia =
89. sor: 99. sor:
|-
|-
| '''1825''' || A [[földesi Ványi család]] nemesi [[Nemességigazolás, 1825|bizonyságlevelet kap]] Szabolcs vármegyétől János 1741-es nemességigazolása alapján || [[File:Tiszántúli_Ványi_család_ikon.png|frameless|48px]]
| '''1825''' || A [[földesi Ványi család]] nemesi [[Nemességigazolás, 1825|bizonyságlevelet kap]] Szabolcs vármegyétől János 1741-es nemességigazolása alapján || [[File:Tiszántúli_Ványi_család_ikon.png|frameless|48px]]
|-
| '''1833''' || Ványi Sándor és Nagy Erzsébet fiának Sándornak az özvegye feleségül megy Divinyi Sándorhoz Nyírbogátra. Legkésőbb ekkortól itt lakik két fiával, Ványi Jánossal és Mihállyal. Megjelenik a '''[[nyírségi Ványi család]]'''  || [[File:Tiszántúli_Ványi_család_ikon.png|frameless|48px]]
|-
|-
| '''1848''' || Több Ványi is részt vesz a szabadságharcban ||  
| '''1848''' || Több Ványi is részt vesz a szabadságharcban ||  

A lap jelenlegi, 2026. szeptember 21., 22:15-kori változata

 Ez a szócikk nem tartalmaz elegendő hivatkozást a forrásokra, amelyek alapján készült.
Amennyiben az oldalon szereplő állítások forrása ismert, hozzáadhatod őket az oldhoz. Az esetleges kérdéseket a vitalapon lehet megbeszélni. (2010 Május)

Az eddigi adataink alapján a Ványi családoknak két ágát különböztethetjük meg. Egyik a pest megyei ág, a másik pedig a tiszántúli ág.

A pest megyei ág Vány telepeseivel kezdődik. Ők lakhelyük alapján kapták a Ványi nevet. A török megszállás miatt el kellett hagyniuk a falujukat, így alapították meg a környező falvakban a Ványi családokat.

A tiszántúli ágban először a földesi Ványiakkal találkozunk. A nemességüket Sándor szörényi bán adománylevelével, illetve annak másolatával igazolták, amelyet Vasvári "Fekech" Miklós kapott, ezért elképzelhető, de egyelőre egyáltalán nem bizonyított, hogy a Vaja vagy a Káta nemzetséggel rokonságban álltak.. Tudjuk, hogy a földesi családból vált ki a porcsalmai ág, és részben a balkányi is. Talán az érmihályfalvi és esetleg a buji családok is Földesről származnak.

Az alábbi ábra foglalja össze az egyes nagyobb családokat, és azok kialakulását. Összeköttetés csak akkor van a családokat jelképező idővonalak között, ha bizonyosan tudjuk, hogy honnan váltak ki. Amennyiben nem másik családból vált ki az adott ág, úgy a vonal kezdete az első ismert adat évszámát jelöli. A kis csillagok királyi adományokat, nemesi igazolásokat jeleznek. A piros pötty jelzi Buda elestét és a török hódoltság kezdetét.

Kronológia

13. század

Év Esemény Család
1268 Sándor, szörényi bán királyi adományként kapja Szalka, Szent-Márton, Vasvári és Kak birtokokat István ifjabb királytól
1277 Vány első írásos említése
1296 András király megerősíti István ifjabb király adományát Sándor bán fiai János és Sándor kérésére

14. század

Év Esemény Család
1359 Lajos király Vány elnéptelenedett birtokot Mihály, királyi solymásznak adományozza
1365 Lajos király megerősíti István ifjabb király és III. András adományleveleit Vasvári Tamás fia Fekech Miklós alpohárnokmester kérésére
1368 Mihály eladja birtokainak nagy részét Besenyői Tamás fia Egyednek

15. század

Év Esemény Család
1406 Meghal Vasvári Fekech Miklós, birtokait lányaira hagyja

16. század

Év Esemény Család
1541 Budát elfoglalják a törökök, Vány elpusztul, lakói elmenekülnek
1559 A török összeírások Ványi családokat jegyeznek fel Veresegyházon és több Pest környéki településen
1572 Ványi Simon földesi lakos szerepel egy bírósági perben. Megjelenik az ősi földesi Ványi család

17. század

Év Esemény Család
1686 Ványi Mihály első feljegyzése Porcsalmán, megjelenik a porcsalmai Ványi család
1690 Ványi István nagykőrösi lakos nemesi címet és címert kap Lipót királytól

18. század

Év Esemény Család
1726 Ványi Mihály porcsalmai lakos nemesi bizonyságlevelet kap Földesről. Az első ismert közvetlen bizonyíték a földesi és a porcsalmai Ványi családok kapcsolatára
1741 Ványi János földesi lakos Szabolcs vármegye előtt bemutatja Nagy Lajos király adománylevelét
1763 Ványi Ferenc és Mihály porcsalmai lakosok Szabolcs vármegye előtt bemutatják Nagy Lajos király adománylevelét. Az igazolásba felveszik földesi roknonaikat is.
1796 Ványi Sándor feleségül veszi Nagy Erzsébetet Balkányban. Megjelenik balkányi Ványi család "Nagy" ága.
1797 Balkányban megkeresztelik földesi származású Ványi Sánodor és a tetétleni Szabó Anna lányát Máriát. Megjelenik balkányi Ványi család földesi eredetű "Szabó" ága.
1798 Ványi Mihály nagykőrösi lakos nemesi igazolási pert kezd

19. század

Év Esemény Család
1807 Elkészül az érsemjéni református templom szószékének festése és aranyozása id. Ványi Mihály felajánlásából
1825 A földesi Ványi család nemesi bizonyságlevelet kap Szabolcs vármegyétől János 1741-es nemességigazolása alapján
1833 Ványi Sándor és Nagy Erzsébet fiának Sándornak az özvegye feleségül megy Divinyi Sándorhoz Nyírbogátra. Legkésőbb ekkortól itt lakik két fiával, Ványi Jánossal és Mihállyal. Megjelenik a nyírségi Ványi család
1848 Több Ványi is részt vesz a szabadságharcban

20. század

A lap eredeti címe: „https://genealogy.vanyi.org/hu/index.php?title=A_Ványi_család_története&oldid=1101”