Szörényi bánság

A A Ványi család genealógiája wikiből
(Szörényi bán szócikkből átirányítva)

A Szörényi bánság a Magyar Királyság egyik autonóm közigazgatású területe volt a 16. századig. A Duna és az Olt között, Erdélytől délre feküdt. Székhelye Szörényvár (ma Turnu-Severin) volt.

Tartalomjegyzék

Története

A szörényi bánság nevét a Traján hidja közelébe eső arx Severinától (ma Turn-Severin) nyerte. Biztos történeti alapot legelőször 1233. érünk, midőn Lukács mester mint szörényi bán említtetik; 13 évvel később találkozunk már az első szörényi püspök, Gergely, nevével is. IV. Béla király a szörényi bánságot 1238. egész az Oltig megszállta, mire csakhamar telepítvényesek kerültek oda. A tatárjárás után a király a szörényi bánságot 1247. hűbéri kötelezettséggel a János-vitézeknek adományozta, ugy hogy mindenféle pogányok és a bolgárok ellen fegyvert fogni tartoznak, más eretnekek ellen akkor, ha az ország határait átlépnek s ez esetben száz lovast fognak a király rendelkezésére bocsátani. A lovagrendbe helyezett remények azonban itt nem teljesültek s a lovagok már 1260 táján elhagyták a szörényi bánságot. IV. Béla király 1264. ama panaszra fakad, hogy e bánságot már egyik zászlós úr sem akarja elvállalni. Ennek oka az volt, mert ez időtájt nagyon ki volt téve a bolgárok pusztításainak. Lőrinc mester, az új bán azonban kiűzte a bolgárokat és helyreállította a rendet, sőt királyaink ezentul innen intézték támadásaikat a bolgárok ellen.

Szörényi bánok

Térkép

Szorenyi bansag.jpg

Források