Porcsalma

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Falu a mai Szabolcs-Szatmár-Bereg megye területén. Korábban Szatmár vármegyéhez tartozott.

Története

Porcsalma, Magyar, Oláh, és Orosz' falú, földes Urai: Szaploncay Antal, ki főbb részét bírja, többi birtokossai: Szuhányi János Fel Ispány, Gróf Károlyi ház, Kállay Antal, Marsovszky Sámuel, Súry, Ványi, Lázár, Kovács, Galgóczy, Bajnay, Szentmariay, Czibere és Balla nemzetségek, lakóssai többen Reformátusok és Ó Hitűek, határja nagy és sík mezö, kiterjed az Ecsedi nagy lápig, búzát, tengerit, zabot, árpát, szénát jól terem, erdeje nints, de nádgya elég, Szathmár piattza.

Szirmay Antal - Szathmár vármegye fekvése, történnetei, és polgári esmérete , 1810

Porcsalma, magyar f., Szathmár vmegyében, Csengerhez 1 órányira: 22 romai, 224 gör. kath., 640 ref., 18 zsidó lak., ref. és gör. kath. anyatemplommal. Nagy és termékeny határa az ecsedi lápig terjed; szénája sok terem; erdeje nincs, de nádja elég. F. u. gr. Károlyi, Szuhányi s m. t. Ut. p. Bagos.

Fényes Elek , 1851

1 §. Porcsalma, igaz nevén Porcshalma, Szathmár vármegyének krasznaközi járásabeli helység, fekszik az ecsedi nagy lápot hosszanta áltfúró Kraszna és a' Szamos folyók között.

2 §. Kerítik határát: délről Tyukod helység, mint lápi félsziget; nyugotról az ecsedi nagy tó; északról: Ököritó, Rápolt, Sáji, Szamos vize' partján alkotott helységek; keletről pedig maga a' Szamos, 's lentehb valamivel Angyalos, Szamos-parti falu.

3 §. Tartozik lelkiekben a' szathmári püspökmegyéhez, mellynek 1835ki névkönyve szerént: 16 római, 225 görög közönséges hitű, 592 svajczi vallású, és 15 zsidó, öszvesen 848 lélekből áll népessége. Hajdan megyés egyházzal diszeskedett; most az 1 5/4 órányi távolságra fekvő Csenger mezőváros' anyaegyházához vagyon kapcsolva. Az óhitűeknek 's az úgy nevezett reformátusoknak benne saját egyházaik vagynak.

4 §. Lakosai Magyarok és Oláhok. Téres és sik földje terem búzát, árpát, kukuriczát, zabot; szénában sem szükölködik, mellynek bővségét, alkalmas időben, a' Láp is neveli; ez pótolván ki dúsan termő nádjával az erdő' hijányát is; szölleje nincs. Termékeit Szathmáron és Nagy-bányán szokta eladni.

5 §. Földes-urai a' nagy-károlyi grófi házan kivül számosak. Szirmay Antal Szathmárvármegye esmérete czimű munkájának II. részében, a' 123ik lapon, ezeket nevezi: ,Szaplonczai Antal, ki főbb részét birja; többi birtokosai: Szuhányi János Fel-Ispány, Gróf Károly ház, Kállay Antal, Marsovszky Sámuel, Sury, Ványi, Lázár, Kovács, Galgóczy, Bajnay, Szentmariay, Czibere es Balla nemzetségek.' De ezek, igen természetesen, a' könyv' nyomatásától huszonöt év óta immár változtak.

6 §. Első megtelepíttetését a' Kátha nemből származott 's 1569—1572 év között Ferenczben, a' Károli Frusina' férjében, lenni megszünt, hajdan hires neves Chaholi (Csaholi) ágnak köszöni, mellynek sarjadékai Sebestyén, és ennek fiai István és György, 1389dik év előtt 's hihetőleg 1388dik évben veték meg alapját, Soos helység' határi közé helyheztetvén azt.

7 §. Minthogy pedig Soos helység a' Kaplon nemzetség' tulajdona volt, az önkényt el nem szivelhető véreknek, Karoli Morhardfi Lászlónak és Andrásnak, nem különben Karoli Simonfi Lászlónak nevében, Vetési Pál' fia László mester, maga is vér, 1389ki vizkereszt' nyolczadának harminczhatodik napján (Böjtelőhava' 17kén) István nádorispán előtt, az ország' nemeseivel Visegrádon tartotta törvényszéken, nyilatkoztatás - 's tilalmazásképen jelenté, hogy Chahoii Sebestyén 's fiai István és György mesterek, az ő Soos nevezetű birtokuk' határi között bizonyos falut, mellyet Porchhalma (Porcshalma) néven elnevezének, helyheztettek légyen; e' nyilatkoztatás után említett Sebestyén mestert és mondott fiait Porchalma falunak helyheztetéséről és telepitéséről, használásától és jövedelme' szedésétől, és minden másokat annak birtokába avatkozástól, ellentmondólag le- és eltiltotta; mint a' hív másolatú következő oklevél 1389 Bőjtelőhava' 17kéről: ...

8 §. Ki volt az a Porch, kiről a' Csaholiak gyarmatukat nevezek, meg nem határozhatom; a' név tagadhatatlanul férfi név, de olly nevezetű férfiút a' Csaholi ágban még eddig nem találtam. Azt sem merem bizonyosan állítani: ott fekszik-e ma is Porcshalma, hova azt Csaholi Sebestyén mester és fiai 1388dik évben helyheztették; mert azt az Ecsedről neveztetett Ecsedi nagy Láp szinte úgy elnyelhette, mint Domanhyda és más helységeket, Vársziget, Sárvár, Ecsedvár, Tatárvár, Kocsordvár hajdani erősségeket, mellyeknek csak nagy aszálykor láthatók romjaik, eltemette.

9 §. Az oklevélbeli Soos helységnek Porcshalma' környékén nincs fent emlekezete, haneha Sáji helység lenne az, melly Porcshalmával határos 's a' régi oklevelekben Sali néven jő elé, melly név deák nyelven Soost jelelhette, valamint Salynak Íratott, mostani Sáji nevezete is belőle származhatott.

Csató Pál (szerk.): Tudománytár 1836. 9. kötet / WALTHERR LÁSZLÓ: / 1.Porcshalma és az ecsedi tó. [Tanulmány] 9. k. 135-178. , 1836

Ványiak Porcsalmán

A Ványi név először 1686-ban fordul elő a Porcsalmai összeírásokban. Onnantól kezdve többször is találkozhatunk a névvel, például több nemesi igazolásban is szerepel a család. A faluban ma is több Ványi él.