Nemességigazolás, 1825
Mi Zabolch vármegye egyházi feő rendjeinek, ország zászlóssainak, nagyjainak és nemeseinek közönsége - adjuk tudtokra e jelen való levelünknek rendiben, jelentvén mindeneknek akiknek illi, hogy midőn mi az alább irt helyen, napon és esztendőben a mi dicsőségesen országoló felséges királyunk szolgálattyát, a közjónak megmaradását és megyénknek egyéb dolgait érdeklő tárgyaknak folytatására és elintézésére e mi közgyülésünkben együtt jelen lettünk volna: Akkoron nemes Ványi Gábor, Mihály és Bálint testvér atyafiak - Gábor ugyan fiának Bálintnak; Mihály pedig Ferenc, Mihály és János fiai ..... nevekben is ismét Ványi Márton és Gábor testvérek - azután Ványi Bálint - nem különben Ványi Gábor és József testvérek - azután Ványi Sándor - és végre Ványi Mihály Sándor és Bálint testvérek mindnyájan Földes helységének lakosai tartozó alázatossággal hozzánk járulván előmutatván azon nemesi bizonyságlevelet, mely 1741-ik esztendőben, karácsony havának 16-ik napján Szent Mihály kebelünkbeli helységben tartott közgyülésből, ezen Tekintetes nemes Szabolcs vármegye által nemes Ványi Jánosnak és általa Ferenc testvérjének ugy maga fiainak Ferencnek és Mihálynak valóságos nemességekről kiadatott - kérvén bennünket, hogy azon nemesi bizonyságot ujra leiratván, amellett a folyamodóknak kétségen kívül való nemességeket ez uttal is elismerni méltóztatnánk. - Azon nemesi bizonyság igy következik: Nos Universitas Praelatorum Baronum Magnatum et Nobilium Comutatus de Zabolch - Damus pro memoria significantes quibus expedit Universis - Quod prosteaquam Egregius Joannes Ványi, in Posessione Curali Feöldes residens, inter reliquos productioni obuoxiatos Földessienses accolas, ad demonstrationem nobilitaris suae praerogativae veluti Anno adhuc 1737 Die 15ta mensis Maij Benignas Stephani olim Junioris Regis Hungariae Litteras Donationales de anno 1268o emanatas, Alexandro et Joanni Vanyi pro enumeratis modo dicti. Alexandri Ványi Complurimis servitiis suis, multis in occasionibus fideliter coutestatis, per benige collatas, producisset tenore earundem Donatioalium fidelia ejusadem Alexandri Vanyi Regi suo demonstrata servitia, requentibus enumerantur. Quod per prius tempore Belli, et Generalis conflictus cum Rege Bohemorum ad Morvam habiti tandem cum praefata Regia Majestas exercitum suum in Graeciam mississet, quefatusque Alexander Vanyi aute omnes alios, collecta sua multitudine, aciem Graecorum intrepidus penetrasset, et licet non cum para sangvinis sui et suórum effusivae Regio suo nihilominus viatoriam reportavit; praeterae dum genitor mentionatae Regiae Majestatis Stephani, eundem Stephanum Juniorem Regno suo excludere voluisset, relictis Parentibus, filiis, et bonis suis Universis, Regis sui fidelitati constanter insistendo cum Conrado et Palatino (qui Regis vitam uti contextus Donationis indigitaret exstingvere cupiebat) omni reformidatione postposita apud castrum Feketehalom nuncupatum variis fortunae casibus se immitendo, ubi quosdam Lancea, quosdam gladio interfeccisset, plurimos Regi suo ex hostibus victos deduxit, atque ligatos, et sic memorantum Regem suum, teste Donationis tenora Coronae et honori restituit, pro quibus ac alius plurimis adhuc meritis in iisdem Literis Donationalibus fuscius specification certa Bona, juraque Possessionaria, eaque eidem Regiae Donationi sua serie inserta, eidem Alexandro et Joami Vanyi clementer possidenda contulerat, imo per Kuplen Comitem penes Testimonium venerabilis Capituli Ecclesiae Cathedralis Váradiensis nemine contradicente in Dominium praevio modo collatorum bonorum etiam statui introducique curasset. Et sic quamquam praementionatus Producens, ex bonis praedecessoribus suis praevio modo collatis; nil quid piam de facto possideret: sed neque Genealogiam suad ad tanta saecula, ob deperdita Litteralia Instrumenta deducere valeret, attamen quia nomen Vanyianum retineret, Literasque tam pretiosas ex tantis temporum vicissitudinibus prae manibus conservasset, eundem Joannem producentem, ac per eum fratrem franciscum, nonsecus filios ejusdem Joannis, Franciscum videlicet et Michaelem similiter Vanyi, horumque omnium utriusque sexus successores, veluti tempore praespecificatae productionis pro veris et indubitatis nobilibus imo possessionatis recognovimus, ita nunc quoque eosdem pro talibus declaramus, et attestamur, ax in simul ex serie reliquorum Armalistarum eodsem eximendo; in coetum atiorum Comitatus nostri possessionatorum Nobilium vigore praesentium transponimus. - In quorum omnium majus et firmius Testimonium pro futura praedenoatatorum securitate deservituras hasce nostras sub usitato, et authentico Comitatus nostri sigilló Concedendas et extradandas esse duximus Literas Testimoniales prout etiam Communi ita svadente justitia concessimus et extradedimus. Datum ex Generali Congregatione nostra in Possessione Szt. Mihály Die 16ta mensis Decembris Anno 1741 contimative celebrata. Lectum publicatum et extradatum perme Franciscum Szunyogh de eadem praelibati I. Comitatus Ordinarium juratum notarium Locus sig. authent.
Helyet adván tehát a megnevezett folyamodók kérésének és azt elfogadván, mivel az előmutatott egyházi könyvnek hiteles kivonásával megbizonyitották azt, nevezetesen Ványi Gábor, Mihály és Bálint testvér atyafiak, hogy attyok Ferencnek hivattatván ez fia volt a felül érdekeltetett nemesi bizonyságban beirt Mihálynak - Ványi Márton és Gábor testvérek pedig azt, hogy Attyok Jánosnak neveztetvén ennek attya ugyancsak Jánosnak hivatott, ki fia volt a nemesi bizonyságban foglalt Mihálynak - továbbá Ványi Bálintnak attya Ferencnek - Ványi Gábornak és Józsefnek attya Mihálynak - Ványi Sándornak pedig attya Bálintnak hivattatván mindezeknek nagyattyok Bálint volt, ki hasonlóan a már sokszor nevezett, s nemesi bizonyságban beirt Mihálytól származott - végre Ványi Mihály, Sándor és Bálint testvérek megmutatták azt, hogy attyok Mihálynak, ki Sándornak fia volt hivattatván, ezen Sándor ugyancsak fia volt a nemesi bizonyságban foglaltatott Mihálynak - melyek szerint a folyamodók voltaképpen elbizonyitván azt, hogy a felül érintett nemesi bizonyságot nyerő Ványi Jánosnak, Mihály fiától, ki azon nemesi bizonyságban megirva találtatik, és ezen Mihálynak még fiától, ugymint Jánostól, Bálinttól, Sándortól és Ferenctől egyenesen leszármaztak és hogy azon Mihály a folyamodóknak résszerint nagy, résszerint szép attyok légyen; - é mellett a folyamodó Ványi Gábor maga fiának Bálint-nak - Ványi Mihály pedig Ferenc, Mihály és János fiainak leszármazásokat, ugyancsak azon Ekklésiai kivonással megpróbálván és ennél fogva az esedezők mindnyájan magok, mind fiaik leszármazásokra nézve elfordithatatlan erőséget mutatván, tiszti ügyészünknek tökéletes meghallgatásával és nyugóvásával, felyül megnevezett Ványi nemzetség folyamodó tagjainak jövendőbeli bátorságokra nézve az előmutatott nemesi bizonyságot szórul-szóra, minden változtatás, vagy hozzáadás nélkül a jelen bizonyságunkban beiratván, az ő valóságos és kétségen kivül való nemességekről, melyben mindenkor éltek hiteles pecsétunkel megerősitve kiadtuk, ezen nemesi bizonyság levelünket a közigasság is azt kivánván. - Költ Nagy Kállóban Böjtelő havának hetedik s több napján ezernyolcszázhuszonötödik esztendőben tartott közgyülésünkből. - Megolvasta s ki adta ezen Tettes nemes Zabolts Vármegyének főnótáriussa Lászlófalvi Eördögh Alajos - Toltscai Bónis Sámuel főszolgabíró. Ujvári Désy György főszolgabíró - Csepei Zoltán István szolgabíró, - Pozner Antal szolgabíró - Kelem György ord. eskütt - Kriston András ord. eskütt. - Ujvári Dési Mihály császári kir. tanácsos és ord. vice ispány, - Csepei Zoltán Pál sub. v. ispán Gentsi és Mihályfalvi Gentsy Lajos táblabiró - Nagykéri Vályi Sándor táblabiró - Zilahi Sebes Gábor táblabiró - Lászlófalvi Eördögh Péter táblabiró - Csuha Sándor táblabiró - Marussi Olasz Mihály táblabiró - Mezőssy Antal táblabiró - ifj. Incédy György táblabiró - Jánky István táblabiró - Beskai Szikszay József táblabiró - Rásó János ord. discalis. - P. H.
—Reszegi Lajos közlése alapján