Vány

Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.

Története

Az fennmaradt írásos emlékek közül Vány első említése egy 1277-es iratban található meg, ekkor Tavarnuk birtok bejárásakor említik Vány területét (terra Vány). Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult.

1359-ben Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozta a területet. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban eladta Besenyői Tamás fiának, Egyednek. Ekkor kezdődik a falu benépesülése, és a családnév kialakulása. A későbbi iratokban Mihály és Tamás már a Ványi családnévvel szerepelnek.

A következő 150 évben a falu több lakosával is találkozhatunk, vannak köztük királyi emberek, ugyanúgy, mint jobbágyok.

Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda 1541-es eleste Vány falura nézve is hasonlóan szomorú következményekkel járt, mint a Duna-Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba, és más egyelőre fennmaradt falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt azonban Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett, és a török összeírásokból tudjuk, hogy többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le hosszabb-rövidebb időre.

A hajdan Szent György templomának környékén felépült falu emlékét ma Alsóvány és Felsővány neve őrzi.

Fontosabb események

• 1241: Muhi csata
• 1277: Vány első fennmaradt írásos említése
• 1359: Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozza Vány birtokot
• 1368: Mihály Vány jelentős részét eladja Besenyői Tamás fiának Egyednek
• 1526: Mohácsi csata
• 1541: Vány pusztulása, Buda eleste
• 1596: Bugyi pusztulása

Ismertebb lakosok

• Mihály, királyi solymász (1359 körül)
• Besnyői Tamás fia, Egyed (1368 körül)
• Ványi Zsigmond, királyi ember (1438-1463)
• Ványi Ambrus, királyi ember (1447-1483)
• Ványi Tamás, pest megyei szolgabíró (1522-1525)