„Ványi János (Földes)” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) (→Élete: Új fejezet a feljegyzéseknek) |
Robi (vitalap | szerkesztései) (Átalakítottam, illetve frissítettem a bevezetőt.) |
||
| 9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
| − | Ványi János földesi nemes a 18. | + | '''Ványi János''' (Földes? 1668 körül - ?) földesi nemes a 18. század első felének meghatározó személye a szabolcsi és szatmári Ványi családban. Pontosan nem tudjuk, mikor élt, de 1678-től 1741-ig többször is előfordul különböző iratokban, és egy 1724-ben kelt tanúvallomás szerint akkor 56 éves. Ugyanezen tanúvallomás szerint az ő apja volt [[Ványi Mihály]]. Családtörténeti szempontból fontos esemény, hogy 1737 és 1741 között igazolta nemességét, és az eredeti kiváltságlevél bemutatásával azt, hogy Sándor szörényi bán leszármazottja. Ezen irat szerint volt két fia, Ferenc és Mihály, illetve egy testvére, [[Ványi Ferenc|Ferenc]], akiről tudjuk, hogy később Szatmár megyébe költözött. |
= Élete = | = Élete = | ||
A lap 2013. december 30., 00:38-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tartalmaz elegendő hivatkozást a forrásokra, amelyek alapján készült. Amennyiben az oldalon szereplő állítások forrása ismert, hozzáadhatod őket az oldhoz. Az esetleges kérdéseket a vitalapon lehet megbeszélni. (2010 Május) |
| Ványi János | |
|---|---|
| Született | 1678 előtt |
| Elhunyt | 1741 után |
| Gyermekek | Ferenc Mihály |
| Rokonok | Ferenc |
Ványi János (Földes? 1668 körül - ?) földesi nemes a 18. század első felének meghatározó személye a szabolcsi és szatmári Ványi családban. Pontosan nem tudjuk, mikor élt, de 1678-től 1741-ig többször is előfordul különböző iratokban, és egy 1724-ben kelt tanúvallomás szerint akkor 56 éves. Ugyanezen tanúvallomás szerint az ő apja volt Ványi Mihály. Családtörténeti szempontból fontos esemény, hogy 1737 és 1741 között igazolta nemességét, és az eredeti kiváltságlevél bemutatásával azt, hogy Sándor szörényi bán leszármazottja. Ezen irat szerint volt két fia, Ferenc és Mihály, illetve egy testvére, Ferenc, akiről tudjuk, hogy később Szatmár megyébe költözött.
Tartalomjegyzék
Élete
Rápóti Mihály lelkész feljegyzései szerint 1678-ban már élt egy Ványi János Földesen, továbbá Ványi Ferencné és Ványi Mihály. Az 1707-es nemesi összeírásban is szerepel (Ványi Lászlóval), majd pedig 1718-ban is (egyedül). Szerepel továbbá az 1722-es, 1725-ös és 1727-es adófizetési jegyzékben. 1732-ben községi esküdt volt, így részese volt a hadnagyválasztási vitának Földes és a vármegye között.
1733-ban Ványi János is kérelmezi az 1692-es Lipót féle kiváltságlevél értelmében nemességének elismerését. A tanúvallomások szerint János is az 1692-es kiváltságszerzők között volt. Szabolcs vármegye azonban nem ismerte el nemességét, így miután 1737-ben a király jóváhagyta a vármegye döntését, Jánosnak egyénileg kellett azt bizonyítania. Tehát még ugyanebben az évben a vármegyénél kérelmezte nemességének igazolását hivatkozva Sándor szörényi bánra. A vármegye ezt 1741-ben meg is tette belefoglalva János testvérét Ferencet, és két fiát Ferencet és Mihályt. Ezt a bizonyságlevelet 1825-ben János leszármazottai számára a vármegye újra megerősítette.
Nemesi bizonyságlevél
A János számára 1741-ben kiállított nemesi bizonyságlevél szövegét 1937-ben Reszegi Lajos közölte a Magyar családtörténeti személben az 1825-ös igazolás részeként.
Nos Universitas Praelatorum Baronum Magnatum et Nobilium Comutatus de Zabolch - Damus pro memoria significantes quibus expedit Universis - Quod prosteaquam Egregius Joannes Ványi, in Posessione Curali Feöldes residens, inter reliquos productioni obuoxiatos Földessienses accolas, ad demonstrationem nobilitaris suae praerogativae veluti Anno adhuc 1737 Die 15ta mensis Maij Benignas Stephani olim Junioris Regis Hungariae Litteras Donationales de anno 1268o emanatas, Alexandro et Joanni Vanyi pro enumeratis modo dicti. Alexandri Ványi Complurimis servitiis suis, multis in occasionibus fideliter coutestatis, per benige collatas, producisset tenore earundem Donatioalium fidelia ejusadem Alexandri Vanyi Regi suo demonstrata servitia, requentibus enumerantur. Quod per prius tempore Belli, et Generalis conflictus cum Rege Bohemorum ad Morvam habiti tandem cum praefata Regia Majestas exercitum suum in Graeciam mississet, quefatusque Alexander Vanyi aute omnes alios, collecta sua multitudine, aciem Graecorum intrepidus penetrasset, et licet non cum para sangvinis sui et suórum effusivae Regio suo nihilominus viatoriam reportavit; praeterae dum genitor mentionatae Regiae Majestatis Stephani, eundem Stephanum Juniorem Regno suo excludere voluisset, relictis Parentibus, filiis, et bonis suis Universis, Regis sui fidelitati constanter insistendo cum Conrado et Palatino (qui Regis vitam uti contextus Donationis indigitaret exstingvere cupiebat) omni reformidatione postposita apud castrum Feketehalom nuncupatum variis fortunae casibus se immitendo, ubi quosdam Lancea, quosdam gladio interfeccisset, plurimos Regi suo ex hostibus victos deduxit, atque ligatos, et sic memorantum Regem suum, teste Donationis tenora Coronae et honori restituit, pro quibus ac alius plurimis adhuc meritis in iisdem Literis Donationalibus fuscius specification certa Bona, juraque Possessionaria, eaque eidem Regiae Donationi sua serie inserta, eidem Alexandro et Joami Vanyi clementer possidenda contulerat, imo per Kuplen Comitem penes Testimonium venerabilis Capituli Ecclesiae Cathedralis Váradiensis nemine contradicente in Dominium praevio modo collatorum bonorum etiam statui introducique curasset. Et sic quamquam praementionatus Producens, ex bonis praedecessoribus suis praevio modo collatis; nil quid piam de facto possideret: sed neque Genealogiam suad ad tanta saecula, ob deperdita Litteralia Instrumenta deducere valeret, attamen quia nomen Vanyianum retineret, Literasque tam pretiosas ex tantis temporum vicissitudinibus prae manibus conservasset, eundem Joannem producentem, ac per eum fratrem franciscum, nonsecus filios ejusdem Joannis, Franciscum videlicet et Michaelem similiter Vanyi, horumque omnium utriusque sexus successores, veluti tempore praespecificatae productionis pro veris et indubitatis nobilibus imo possessionatis recognovimus, ita nunc quoque eosdem pro talibus declaramus, et attestamur, ax in simul ex serie reliquorum Armalistarum eodsem eximendo; in coetum atiorum Comitatus nostri possessionatorum Nobilium vigore praesentium transponimus. - In quorum omnium majus et firmius Testimonium pro futura praedenoatatorum securitate deservituras hasce nostras sub usitato, et authentico Comitatus nostri sigilló Concedendas et extradandas esse duximus Literas Testimoniales prout etiam Communi ita svadente justitia concessimus et extradedimus. Datum ex Generali Congregatione nostra in Possessione Szt. Mihály Die 16ta mensis Decembris Anno 1741 contimative celebrata. Lectum publicatum et extradatum perme Franciscum Szunyogh de eadem praelibati I. Comitatus Ordinarium juratum notarium Locus sig. authent.—Reszegi Lajos , Magyar családtörténeti szemle, 1937
Feljegyzések
Ványi Jánosról számos feljegyzés maradt fent.
1724 - Johannes Ványi Nobilis Annorum Circit 56 jurat examinai fatetur. ad I-mum Hallotta ez Fatens az édes attyától Ványi Mihálytól... ad 2dum et 3tium Uti praecedentes 6tus et 7mus testis fassi sunt In omnibus punctis Simoliter fatetur.
Tertius Testis Nobilis Johannés Ványi Földesiensis Annorum Circiter 75 Juratus examinatus ad . . . puncta Nihil est Confessus.
Héthy Zoltán szerk.: Bihari Múzeum Évkönyve 3. (Berettyóújfalu, 1982)
32. TÖRTÉNELEM — GESCHICHTE • Karacs Zsigmond: Adatok a Földes határába olvadt Mezőszentmiklós birtoklástörténetéhez
