„Ceglédi Ványi család” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) a |
Robi (vitalap | szerkesztései) (Ványi István és Csurgai Sára családjára felvettem egy külön oldalra mutató linket) |
||
6. sor: | 6. sor: | ||
Ványi Gergely 1783-ban vette feleségül Dér Mihály özvegyét, Szoboszlai Évát Nagykőrösről. Ugyanez a dokumentum említi még Ványai Andást (1767: Molnár János lánya, Sára), Ványai Istvánt (1773: 21, Nagy János lánya, Sára, 17) és Venyi Jánost (1790: Szöllősi István lánya, Judit). Főleg ez utóbbiról elképzelhető, hogy elírás. Ványai András szerepel egy családfában a csaladfalu.hu oldalon, mint Ványi András. Felesége mindkét forrás szerint Molnár Sára, illetve a családfalu oldal szerint 1781-ben született egy lányuk, Ványi Sára, aki később Molnár Ferenc felesége lett.<ref name="eletmod">Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)</ref> A ceglédi házassági anyakönyvben szerepel egy bejegyzés: 1802. december 6-án Molnár Ferenc feleségül vette Ványi Adrás lányát, Sárát. | Ványi Gergely 1783-ban vette feleségül Dér Mihály özvegyét, Szoboszlai Évát Nagykőrösről. Ugyanez a dokumentum említi még Ványai Andást (1767: Molnár János lánya, Sára), Ványai Istvánt (1773: 21, Nagy János lánya, Sára, 17) és Venyi Jánost (1790: Szöllősi István lánya, Judit). Főleg ez utóbbiról elképzelhető, hogy elírás. Ványai András szerepel egy családfában a csaladfalu.hu oldalon, mint Ványi András. Felesége mindkét forrás szerint Molnár Sára, illetve a családfalu oldal szerint 1781-ben született egy lányuk, Ványi Sára, aki később Molnár Ferenc felesége lett.<ref name="eletmod">Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)</ref> A ceglédi házassági anyakönyvben szerepel egy bejegyzés: 1802. december 6-án Molnár Ferenc feleségül vette Ványi Adrás lányát, Sárát. | ||
+ | |||
+ | Az 1826/27-es években a Csurgai család kapcsán találkozhatunk Ványi Istvánnal, aki Csurgai Sára első férje volt.<ref name=Kocsis> | ||
+ | {{cite book | ||
+ | |author=Kocsis Gyula | ||
+ | |title=Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930) | ||
+ | |series=Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia) | ||
+ | |volume=18 | ||
+ | |year=1987 | ||
+ | |location=Szentendre | ||
+ | |url=http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/ | ||
+ | }} | ||
+ | </ref> További részletek a [[Ványi István és Csurgai Sára családja]] című oldalon találhatóak. | ||
Csurgai István 1826-ban írott végrendeletében említi az Öreg hegyen Ványi István szomszédságában levő szőlejét. | Csurgai István 1826-ban írott végrendeletében említi az Öreg hegyen Ványi István szomszédságában levő szőlejét. |
A lap jelenlegi, 2011. április 3., 18:05-kori változata
Ez a szócikk nem tartalmaz elegendő hivatkozást a forrásokra, amelyek alapján készült. Amennyiben az oldalon szereplő állítások forrása ismert, hozzáadhatod őket az oldhoz. Az esetleges kérdéseket a vitalapon lehet megbeszélni. (2010 Május) |
Egyelőre nem tudjuk, mikor, és hogyan kerültek a Ványiak Ceglédre, de a mai napig több Ványi család is él a városban. Bár felkutatásuk még csak kezdeti fázisban van, néhány adat már rendelkezésre áll. Több dokumentumban is szerepelnek Ványiak és Ványaiak, bizonyos esetekben valószínűsíthető, hogy elírásról van szó, ezért célszerű a Ványai adatokat is feldolgozni.
Cegléd legvagyonosabb családai között említik Ványai Jánost (ref.), aki 1752-ben 20 forint 5 dénár adót fizetett, de az 1768-as jegyzékben nem szerepel.[1] 1770-ben és 1780-ban benne van a szőlősgazdák listájában.[2]
Ványi Gergely 1783-ban vette feleségül Dér Mihály özvegyét, Szoboszlai Évát Nagykőrösről. Ugyanez a dokumentum említi még Ványai Andást (1767: Molnár János lánya, Sára), Ványai Istvánt (1773: 21, Nagy János lánya, Sára, 17) és Venyi Jánost (1790: Szöllősi István lánya, Judit). Főleg ez utóbbiról elképzelhető, hogy elírás. Ványai András szerepel egy családfában a csaladfalu.hu oldalon, mint Ványi András. Felesége mindkét forrás szerint Molnár Sára, illetve a családfalu oldal szerint 1781-ben született egy lányuk, Ványi Sára, aki később Molnár Ferenc felesége lett.[3] A ceglédi házassági anyakönyvben szerepel egy bejegyzés: 1802. december 6-án Molnár Ferenc feleségül vette Ványi Adrás lányát, Sárát.
Az 1826/27-es években a Csurgai család kapcsán találkozhatunk Ványi Istvánnal, aki Csurgai Sára első férje volt.[4] További részletek a Ványi István és Csurgai Sára családja című oldalon találhatóak.
Csurgai István 1826-ban írott végrendeletében említi az Öreg hegyen Ványi István szomszédságában levő szőlejét.
Ványi István 1827-ben feleségül vette Csurgai Sárát, Csurgai András és Ruzsa Erzsébet leányát, Csurgai István testvérét. Talán a fentebb említett Ványi Istvánról és Csurgai Istvánról van szó. Csurgai Sára 1846-ban már Füle Pál felesége.
Tartalomjegyzék
Levéltári adatok
- 1920 - Ványi Teréz
- Születési hely: Cegléd - Életkor: 27 - Státus/foglalkozás: mosónő, takarítónő - Vallás: ref. - Lakhely(telephely): Budapest - Jogcím: lopás[5]
- 1937 - Ványi András
- Anyja neve: Lővei Margit - Születési hely: Cegléd - Születési idő: 1914 - Státus/foglalkozás: asztalossegéd - Vallás: ref. - Lakhely(telephely): Budapest Komáromi út 35.[5]
Ványi Lajos
Ha a rendelkezésre álló adatok hiánytalanok, akkor az 1900-as évek elején Ceglédről egyetlen család vándorolt ki az Egyesült Államokba: Ványi Lajos és felesége Mária. Lajos 1875. november 6-án született Cegléden, és 1902-ben hagyta el az országot. Bár a család egy időre visszatért Magyarországra, de az első világháború után végleg az Egyesült Államokba költöztek, leszármazottaik ma is ott élnek.
Háborúban elesettek
Cegléd háborús emlékhelyeiről elérhető egy összefoglaló oldal a http://emlekhelyek.uw.hu/ címen. Az ott található adatok alapján ismerjük a két világháborúban elesett ceglédi Ványiak neveit.
I. világháború
- Ványi Mihály közvitéz
- Ványi István közvitéz
- Ványi István közvitéz
II. világháború
- Ványi Béla
Források
- Életmódkutatások Pest Megyéből
- http://emlekhelyek.uw.hu/
Hivatkozások
- ↑ Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
- ↑ Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
- ↑ Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
- ↑ Kocsis Gyula (1987). Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930). Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia). 18. Szentendre. http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/.
- ↑ 5,0 5,1 Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • VII.5.c Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék (1946-tól Budapesti Büntetőtörvényszék) iratai. Büntetőperek iratai - http://nfo.arcanum.hu/kozos