„Vány” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) a (Link az archívumra) |
Robi (vitalap | szerkesztései) a (ékezetesítés) |
||
| 8. sor: | 8. sor: | ||
volume=4.| | volume=4.| | ||
chapter=40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.| | chapter=40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.| | ||
| − | url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5}} ([[Archívum: | + | url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5}} ([[Archívum:ÁÚO#40|archív]]) |
</ref> Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult. | </ref> Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult. | ||
A lap 2010. május 8., 10:47-kori változata
Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.
Tartalomjegyzék
Története
Az fennmaradt írásos emlékek közül Vány első említése egy 1277-es iratban található meg, ekkor Tavarnuk birtok bejárásakor említik Vány területét (terra Vány).[1] Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult.
1359-ben Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozta a területet. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban eladta Besenyői Tamás fiának, Egyednek. Ekkor kezdődik a falu benépesülése, és a családnév kialakulása. A későbbi iratokban Mihály és Tamás már a Ványi családnévvel szerepelnek.
A következő 150 évben a falu több lakosával is találkozhatunk, vannak köztük királyi emberek, ugyanúgy, mint jobbágyok.
Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda 1541-es eleste Vány falura nézve is hasonlóan szomorú következményekkel járt, mint a Duna-Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba, és más egyelőre fennmaradt falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt azonban Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett, és a török összeírásokból tudjuk, hogy többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le hosszabb-rövidebb időre.
A hajdan Szent György templomának környékén felépült falu emlékét ma Alsóvány és Felsővány neve őrzi.
Fontosabb események
- 1241: Muhi csata
- 1277: Vány első fennmaradt írásos említése
- 1359: Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozza Vány birtokot
- 1368: Mihály Vány jelentős részét eladja Besenyői Tamás fiának Egyednek
- 1526: Mohácsi csata
- 1541: Vány pusztulása, Buda eleste
- 1596: Bugyi pusztulása
Ismertebb lakosok
- Mihály, királyi solymász (1359 körül)
- Besnyői Tamás fia, Egyed (1368 körül)
- Ványi Zsigmond, királyi ember (1438-1463)
- Ványi Ambrus, királyi ember (1447-1483)
- Ványi Tamás, pest megyei szolgabíró (1522-1525)
Hivatkozások
- ↑ Wenzel Gusztáv. "40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.". Árpád-kori új okmánytár - Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus. 4.. http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5. (archív)
