„Vány” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) a (Kis igazfatás Mihály, királyi solymász ügyében) |
Robi (vitalap | szerkesztései) (Hozzáadtam egy hivatkozást a bugyis könyvre) |
||
| (5 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva) | |||
| 1. sor: | 1. sor: | ||
| − | Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán. | + | {{Missing references|date=2010 Május}} |
| + | |||
| + | Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.<ref name=Czaganyi71> | ||
| + | {{cite book | ||
| + | |author=Czagányi László | ||
| + | |title=Bugyi község története | ||
| + | |volume=1 | ||
| + | |chapter=A bugyi határ középkori falvai és birtokai | ||
| + | |page=71 | ||
| + | |year=2000 | ||
| + | }} | ||
| + | </ref> | ||
= Története = | = Története = | ||
| 8. sor: | 19. sor: | ||
volume=4.| | volume=4.| | ||
chapter=40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.| | chapter=40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.| | ||
| − | url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5}} | + | url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5}} ([[Archívum:ÁÚO#40.|archív]]) |
</ref> Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult. | </ref> Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult. | ||
1359-ben Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, [[Mihály, királyi solymász]]nak adományozta a területet. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban eladta Besenyői Tamás fiának, Egyednek. Ekkor kezdődik a falu benépesülése, és a családnév kialakulása. A későbbi iratokban Mihály és Tamás már a Ványi családnévvel szerepelnek. | 1359-ben Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, [[Mihály, királyi solymász]]nak adományozta a területet. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban eladta Besenyői Tamás fiának, Egyednek. Ekkor kezdődik a falu benépesülése, és a családnév kialakulása. A későbbi iratokban Mihály és Tamás már a Ványi családnévvel szerepelnek. | ||
| − | A következő 150 évben a falu több lakosával is találkozhatunk, vannak köztük királyi emberek, ugyanúgy, mint jobbágyok. | + | A következő 150 évben [[Vány telepesei|a falu több lakosával]] is találkozhatunk, vannak köztük királyi emberek, ugyanúgy, mint jobbágyok. |
Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda 1541-es eleste Vány falura nézve is hasonlóan szomorú következményekkel járt, mint a Duna-Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba, és más egyelőre fennmaradt falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt azonban Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett, és a török összeírásokból tudjuk, hogy többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le hosszabb-rövidebb időre. | Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda 1541-es eleste Vány falura nézve is hasonlóan szomorú következményekkel járt, mint a Duna-Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba, és más egyelőre fennmaradt falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt azonban Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett, és a török összeírásokból tudjuk, hogy többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le hosszabb-rövidebb időre. | ||
A lap jelenlegi, 2010. július 9., 23:13-kori változata
 |
Ez a szócikk nem tartalmaz elegendő hivatkozást a forrásokra, amelyek alapján készült. Amennyiben az oldalon szereplő állítások forrása ismert, hozzáadhatod őket az oldhoz. Az esetleges kérdéseket a vitalapon lehet megbeszélni. (2010 Május) |
Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.[1]
Tartalomjegyzék
Története
Az fennmaradt írásos emlékek közül Vány első említése egy 1277-es iratban található meg, ekkor Tavarnuk birtok bejárásakor említik Vány területét (terra Vány).[2] Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult.
1359-ben Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozta a területet. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban eladta Besenyői Tamás fiának, Egyednek. Ekkor kezdődik a falu benépesülése, és a családnév kialakulása. A későbbi iratokban Mihály és Tamás már a Ványi családnévvel szerepelnek.
A következő 150 évben a falu több lakosával is találkozhatunk, vannak köztük királyi emberek, ugyanúgy, mint jobbágyok.
Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda 1541-es eleste Vány falura nézve is hasonlóan szomorú következményekkel járt, mint a Duna-Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba, és más egyelőre fennmaradt falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt azonban Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett, és a török összeírásokból tudjuk, hogy többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le hosszabb-rövidebb időre.
A hajdan Szent György templomának környékén felépült falu emlékét ma Alsóvány és Felsővány neve őrzi.
Fontosabb események
- 1241: Muhi csata
- 1277: Vány első fennmaradt írásos említése
- 1359: Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozza Vány birtokot
- 1368: Mihály Vány jelentős részét eladja Besenyői Tamás fiának Egyednek
- 1526: Mohácsi csata
- 1541: Vány pusztulása, Buda eleste
- 1596: Bugyi pusztulása
Ismertebb lakosok
- Mihály, királyi solymász (1359 körül)
- Besnyői Tamás fia, Egyed (1368 körül)
- Ványi Zsigmond, királyi ember (1438-1463)
- Ványi Ambrus, királyi ember (1447-1483)
- Ványi Tamás, pest megyei szolgabíró (1522-1525)
Hivatkozások
- ↑ Czagányi László (2000). "A bugyi határ középkori falvai és birtokai". Bugyi község története. 1. p. 71.
- ↑ Wenzel Gusztáv. "40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.". Árpád-kori új okmánytár - Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus. 4.. http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5. (archív)
