„Vány” változatai közötti eltérés

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
(Története: Felvettem egy linekt Vány telepeseire)
(Hozzáadtam egy hivatkozást a bugyis könyvre)
 
(2 közbenső módosítás ugyanattól a szerkesztőtől nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.
+
{{Missing references|date=2010 Május}}
 +
 
 +
Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.<ref name=Czaganyi71>
 +
    {{cite book
 +
      |author=Czagányi László
 +
      |title=Bugyi község története
 +
      |volume=1
 +
      |chapter=A bugyi határ középkori falvai és birtokai
 +
      |page=71
 +
      |year=2000
 +
    }}
 +
  </ref>
  
 
= Története =
 
= Története =
8. sor: 19. sor:
 
volume=4.|
 
volume=4.|
 
chapter=40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.|
 
chapter=40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.|
url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5}} ([[Archívum:ÁÚO#40|archív]])
+
url=http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5}} ([[Archívum:ÁÚO#40.|archív]])
 
</ref> Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult.
 
</ref> Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult.
  

A lap jelenlegi, 2010. július 9., 23:13-kori változata

Középkori település Pesttől délre, Bugyitól északra, az akkori Pest és Fejér vármegyék határán.[1]

Története

Az fennmaradt írásos emlékek közül Vány első említése egy 1277-es iratban található meg, ekkor Tavarnuk birtok bejárásakor említik Vány területét (terra Vány).[2] Elképzelhető, hogy korábban lakott terület volt, csak a tatárjárás során elpusztult.

1359-ben Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozta a területet. Mihály a birtok nagy részét 1368-ban eladta Besenyői Tamás fiának, Egyednek. Ekkor kezdődik a falu benépesülése, és a családnév kialakulása. A későbbi iratokban Mihály és Tamás már a Ványi családnévvel szerepelnek.

A következő 150 évben a falu több lakosával is találkozhatunk, vannak köztük királyi emberek, ugyanúgy, mint jobbágyok.

Az 1526-os mohácsi csata, majd pedig Buda 1541-es eleste Vány falura nézve is hasonlóan szomorú következményekkel járt, mint a Duna-Tisza köze sok más falvára. A lakosok Bugyiba, és más egyelőre fennmaradt falvakba menekültek. A tizenöt éves háború alatt azonban Bugyi is elpusztult, így Vány korábbi lakóinak ismét menekülniük kellett, és a török összeírásokból tudjuk, hogy többek között Veresegyházon, Vácott és Mikebudán telepedtek le hosszabb-rövidebb időre.

A hajdan Szent György templomának környékén felépült falu emlékét ma Alsóvány és Felsővány neve őrzi.

Fontosabb események

  • 1241: Muhi csata
  • 1277: Vány első fennmaradt írásos említése
  • 1359: Nagy Lajos király Dobosi Lőrinc fiának, Mihály, királyi solymásznak adományozza Vány birtokot
  • 1368: Mihály Vány jelentős részét eladja Besenyői Tamás fiának Egyednek
  • 1526: Mohácsi csata
  • 1541: Vány pusztulása, Buda eleste
  • 1596: Bugyi pusztulása

Ismertebb lakosok

  • Mihály, királyi solymász (1359 körül)
  • Besnyői Tamás fia, Egyed (1368 körül)
  • Ványi Zsigmond, királyi ember (1438-1463)
  • Ványi Ambrus, királyi ember (1447-1483)
  • Ványi Tamás, pest megyei szolgabíró (1522-1525)

Hivatkozások

  1. Czagányi László (2000). "A bugyi határ középkori falvai és birtokai". Bugyi község története. 1. p. 71. 
  2. Wenzel Gusztáv. "40. IV. László király megerősíti Erzsébet nővére számára, Tavarnuk nevű birtokra vonatkozó előbbi adományát. 1277.". Árpád-kori új okmánytár - Codex Diplomaticus Arpadianus Continuatus. 4.. http://www.arcanum.hu/mol/lpext.dll/wenzel/1/2ad/2d5.  (archív)