„Érmelléki Ványi család” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) (infobox frissítés) |
Robi (vitalap | szerkesztései) (Egy kis formázás, és átraktam a két familysearch linket rendes hivatkozás formátumba) |
||
9. sor: | 9. sor: | ||
}} | }} | ||
− | Az érmelléki Ványi családhoz tartoznak az érsemjéni és az érmihályfalvi Ványi családok. Róluk jelenleg nagyon keveset tudunk. | + | Az '''érmelléki Ványi családhoz''' tartoznak az érsemjéni és az érmihályfalvi Ványi családok. Róluk jelenleg nagyon keveset tudunk, de az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a földesi, valamit az abból leágazott porcsalmi ág után a legrégibb ág a tiszántúli Ványi családok között. |
− | A török időkben mindkét falu elpusztult, az 1692-es összeírás Érsemjént lakatlan területként említi, és Érmihályfalván is csak nyolc háztartást jegyzett fel, közöttük még nincsenek Ványiak. | + | = Érmellék = |
+ | Érmellék az Ér folyó mellett terül el, a hajdani Bihar vármegye északi részén, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán. Erről a környéről Érsemjénben és Érmihályfalván jegyeztek fel Ványiakat. A török időkben mindkét falu elpusztult, az 1692-es összeírás Érsemjént lakatlan területként említi, és Érmihályfalván is csak nyolc háztartást jegyzett fel, közöttük még nincsenek Ványiak. | ||
− | A | + | = Ványiak az Érmelléken = |
− | https://www.familysearch.org/search/catalog/633881 | + | |
− | https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB5-29WS-V?i=245&cat=633881 | + | A török idők utáni találkozunk először Ványiakkal. Az 1715-ös és 1720-as országos összeírásban ugyan nem találtam Ványit, de egy 1728-as összeírásban<ref name=CENS> |
+ | {{cite book | ||
+ | |title=Feudáliskori összeírások | ||
+ | |author=Magyar Országos Levéltár | ||
+ | |year=1728 | ||
+ | |url=https://www.familysearch.org/search/catalog/633881 | ||
+ | |accessdate=2023-08-19 | ||
+ | }} | ||
+ | </ref> | ||
+ | szerepel Ványi István.<ref name=CENS1> | ||
+ | {{cite book | ||
+ | |title=Feudáliskori összeírások - Érmellék et. al. | ||
+ | |author=Magyar Országos Levéltár | ||
+ | |year=1728 | ||
+ | |page=246 | ||
+ | |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB5-29WS-V?i=245&cat=633881 | ||
+ | |accessdate=2023-08-19 | ||
+ | }} | ||
+ | </ref> | ||
Érsemjénben 1807-ben készült el a református templom festményekkel díszített szószéke. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlotta fel, hogy a szószéket a saját költségén kifesteti és megaranyoztatja. | Érsemjénben 1807-ben készült el a református templom festményekkel díszített szószéke. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlotta fel, hogy a szószéket a saját költségén kifesteti és megaranyoztatja. |
A lap 2023. augusztus 19., 12:01-kori változata
Ez a szócikk nem tartalmaz elegendő hivatkozást a forrásokra, amelyek alapján készült. Amennyiben az oldalon szereplő állítások forrása ismert, hozzáadhatod őket az oldhoz. Az esetleges kérdéseket a vitalapon lehet megbeszélni. (2010 Május) |
első ismert tag | Ványi István |
---|---|
első említés | 1728 |
Az érmelléki Ványi családhoz tartoznak az érsemjéni és az érmihályfalvi Ványi családok. Róluk jelenleg nagyon keveset tudunk, de az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a földesi, valamit az abból leágazott porcsalmi ág után a legrégibb ág a tiszántúli Ványi családok között.
Érmellék
Érmellék az Ér folyó mellett terül el, a hajdani Bihar vármegye északi részén, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán. Erről a környéről Érsemjénben és Érmihályfalván jegyeztek fel Ványiakat. A török időkben mindkét falu elpusztult, az 1692-es összeírás Érsemjént lakatlan területként említi, és Érmihályfalván is csak nyolc háztartást jegyzett fel, közöttük még nincsenek Ványiak.
Ványiak az Érmelléken
A török idők utáni találkozunk először Ványiakkal. Az 1715-ös és 1720-as országos összeírásban ugyan nem találtam Ványit, de egy 1728-as összeírásban[1] szerepel Ványi István.[2]
Érsemjénben 1807-ben készült el a református templom festményekkel díszített szószéke. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlotta fel, hogy a szószéket a saját költségén kifesteti és megaranyoztatja.
B. Ferenc és Ö. Katalin házasságot kötött 1814. február 16-án: özvegy Boda Ferencné fia Ferenc, vette öreg Ványi Mihálynál lakó néhai Ötvös Mihály hajadon lányát Katát. Tanúk Béres István, és Ványi Mihály.
1875 körül Érmihályfalván született Ványi Gábor, aki 1906-ban Balkányból vándorolt ki az Egyesült Államokba.
Központi Értesítő, 1899 (24. évfolyam)
509. 1899-02-02 / 10. szám (134. oldal) ... p. p. czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetett. Ványi Sándor, Boros Lajos, dr. Matolcsi [...] ós négy igazgatósági tagból, ezidöszerint Ványi Sándor vezérigazgató, Boros Lajos, dr. ... 510. 1899-08-10 / 66. szám (1128. oldal) ... Babós Károly, Kiss Imre és Ványi Miklós igazgatók, kik a szövetkezet [...] jegyző Babós Károly birtokos és Ványi Miklós birtokos mindannyian érsemjéni lakosok, ..
Központi Értesítő, 1902 (27. évfolyam, 2. félév)
511. 1902-10-09 / 81. szám (1590. oldal)
... minősége és czégjegyzési jogosultsága bejegyeztetik, Ványi Miklós igazgatói minősége és czégjegyzési ...
A második világháborúban esett el Ványi Imre érsemjéni lakos, Ványi István pedig a kommunista diktatúrának esett áldozatul.
Mindkét faluban élnek ma is Ványiak. Ma mindkét település Romániában található, Érmihályfalva román neve Valea lui Mihai, Érsemjén neve pedig Simian.