„Ványi Bálint” változatai közötti eltérés
Robi (vitalap | szerkesztései) (→Tarczali család: Borzovay család) |
Robi (vitalap | szerkesztései) (→Borzovay család: nevek 1476-ból) |
||
| 136. sor: | 136. sor: | ||
* 1463 Borzovay László, Dénesnek fia, ki ekkor Borzovát birta, törvény elé hivatja Veronikát, Demjénnek feleségét, ki Kewlcsei Farkas fiának Jakabnak megbizásából jogtalanul elfoglalta Borzova helység fele részét | * 1463 Borzovay László, Dénesnek fia, ki ekkor Borzovát birta, törvény elé hivatja Veronikát, Demjénnek feleségét, ki Kewlcsei Farkas fiának Jakabnak megbizásából jogtalanul elfoglalta Borzova helység fele részét | ||
* 1476 Borzova határai Puszta-Mánd felől megjárattak | * 1476 Borzova határai Puszta-Mánd felől megjárattak | ||
| + | * 1569 Borzovai Lőrinc, Péter és Máté (szomszédok?) - https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/reformacio-kora-mnl-ol-1526-1570/adatlap/4798 | ||
* 1592 valószínűleg a férfi ágon kihalt Borzovay család női ági leszármazottai, közöttük Hegedős Mihályné született Borzovai Anna új adományt kapnak Rudolf királytól | * 1592 valószínűleg a férfi ágon kihalt Borzovay család női ági leszármazottai, közöttük Hegedős Mihályné született Borzovai Anna új adományt kapnak Rudolf királytól | ||
A lap 2020. december 19., 20:11-kori változata
| Ványi Bálint | |
|---|---|
| Született | 1889.01.06 Porcsalma |
| Elhunyt | 1947.03.25 Porcsalma |
| Házastárs | Baka Veronika |
| Gyermekek | László Gáspár András Gyula István Klára |
Ványi Bálint (1889. január 6. Porcsalma - 1947. március 25. Porcsalma) a Szatmár megyei Ványi család tagja, László fia révén a félegyházi Ványi család őse.
Bálint szülei Ványi Zsigmond és Gerzsenyi Klára voltak. 1920. január 1-én Porcsalmán feleségül vette a sályi lakos Baka Veronikát, aki a fülesdi Baka család leszármazottja. Bálinak és Veronikának hat gyermeke született: László, Gáspár, András, Gyula, István és Klára.
Leszármazása
Ványi Zsigmond 1877. június 12-én vette feleségül Sályiban Gerzsenyi Klárát. A házasság "királyi felmentvénnyel" történt a "másodízi sógorság alól" a kultuszminiszter 12/65/1877 illetve 724/1877 határozata szerint. Ványi Zsigmond előző felesége ugyanis Gersenyi Klára nővére, Gerzsenyi Judit volt, aki 1872. december 10-én gyermekszülésben halt meg.
Az alábbi két ősfában Zsigmond és Klára ismert felmenői szerepelnek, a bizonytalan adatok dőlt betűvel.
Ványi Zsigmond leszármazása
| 8. Ványi Sándor (?-1807) | |||||||||||||
| 4. Ványi Ferenc (1771-1821) | |||||||||||||
| 9. Prinyi Katalin (?-1802) | |||||||||||||
| 2. Ványi István (1803-1889) | |||||||||||||
| 10. Kádár György (?-1806) | |||||||||||||
| 5. Kádár Éva (1777-1848) | |||||||||||||
| 11. N. N. (1747-1807) | |||||||||||||
| 1. Ványi Zsigmond (1840-?) | |||||||||||||
| 12. Ns. Tarczali János (1766-1831) | |||||||||||||
| 6. Tarczali József (1782-?) | |||||||||||||
| 3. Tarczali Julianna (1812-1869) | |||||||||||||
| 7. Csíkos Erzsébet (1792-1830) | |||||||||||||
Gerzsenyi Klára leszármazása
| 8. Gersenyi Ferenc (1762-1815) | |||||||||||||
| 4. Ns. Gerzsenyi Ferenc (1780-1842) | |||||||||||||
| 9. Kaposi Klára | |||||||||||||
| 2. Ns. Gerzsenyi László (1825-?) | |||||||||||||
| 10. Áts János | |||||||||||||
| 5. Áts Julianna (1782-1864) | |||||||||||||
| 11. Farkas Mária | |||||||||||||
| 1. Gerzsenyi Klára (1852-1941) | |||||||||||||
| 12. Ns. Horváth István (1769-1823) | |||||||||||||
| 6. Ns. Horváth Benjámin (1796-?) | |||||||||||||
| 13. Ns. Bíró Mária (1773-1805) | |||||||||||||
| 3. Ns. Horváth Sára (1827-?) | |||||||||||||
| 14. Ns. Filep Sándor (1763-1826) | |||||||||||||
| 7. Filep Borbála (1801-?) | |||||||||||||
| 15. Ns. Ari Borbála (1770-1831) | |||||||||||||
Ősök
Az alábbiakban az ősi családokról található információ. Két fontos forrás áll rendelkezésre: a kraszanközi járás nemeseinek összeírása 1764-ből, és Bilkei Gorzó Bertalan Szatmár Vármegye nemes családjai című műve 1910-ből.
Ványi család
Szabolcs és Szatmár megye ősi nemesi családja, származásuk a 16. századig Földesre vezethető vissza.
1764: Porcsalmán Ványi Ferenc és Mihály a másik Mihály fiai, előbbi fia Sándor, utóbbi fiai Zsigmond, László, Imre, József és András nevében is felmutatták István ifjabb király adománylevelét.
Gorzó: Ványi Ferenc, Benedek és társai porcsalmai és sályi-i lakosok nemesi igazolása.
Prinyi család
Talán a Perényi család leszármazottai
1764: Porcsalmán Perényi László (egyelőre csak a névjegyzékben találtam meg, oldalszám nélkül)
Gorzó: Perényi János és neje Kónya Ilona, valamint gyermekei Erzsébet és Katalin Lipót királytól 1688 június 10-én kelt nemeslevelet kapnak, n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1688 szeptember 22-én Szatmár megyében kihirdettetett.
Kádár család
.png)
A borosjenői Kádár család tyukodi ága. Jelenlegi ismereteink szerint Ványi Bálint dédanyja, Kádár Éva a következő módon származtatható le a nemességszerző Kádár Mihálytól:
vitéz Kádár Mihály → vitéz Kádár István (megh. 1658) → Kádár György (Tyukodra költözött) → Kádár Ferenc (Tyukodon igazolta nemességét) → Kádár György (?-1806) → Kádár Éva (1777-1848)
1764: Tyukodon Kádár György, András és Ferenc néhai Kádár György fiai maguk valamint fiaik úgy mint Györgynek Mihály és István, Andrásnak Ferenc, Ferencnek György felmutatták a Kádár Mihály és István részére 1651. feburár 16-án kiállított oklevelet.
Gorzó: Kádár Mihály de Borosjeneő és fia István Rákóczy György feje-delemtől 1651 február 16-án Gyulafehérvárott kelt nemeslevelet kapnak. n. l. m. c. í. A nemeslevél 1651 november 21-én Zaránd vármegyében kihirdettetett. Kádár György és társai tyukodi lakosok nemesi igazolása.
Címer: Címerhatározó/Kádár címer
Tarczali család
E beiktató parancs szerint Károlyi, másként borzovai Téglás István,* néhai nemes Dancz 61Erzsébet úrnő fia, továbbá: Judi Tamás, Hegedős János, Baku Miklós, Tarczali János, Soldos Bálint, Nagy István, Kalos István,* Róka János, végül szánalomból és kegyeletből: Nagy Péterné született Mathe Anna, Hegedős Mihályné született Borzova˙ Anna, Literáti Péterné született Hegedős Borbála úrnők, valamint azok minden rokonai és örökösei és összes utódai Borzova helység egész birtokába uj adományozás czimén beiktatandók. A beiktatás, senki ellent nem mondván, ugyanazon évben, boldog Margit szűz ünnepét követő legközelebbi keddi napon (1592. jul. 14.) megtörténik.
Az 1592. évben kelt beiktató parancs különben azt a benyomást teszi reánk, hogy az ott felsorolt adományos családok az 1592. évben fiuágon már kifogyott Borzovay család révén jutottak együvé, mint sógorok és unokatestvérek, s az uj adománynyal a Borzovayak birtokát leányágon saját családjuk részére is biztositani akarták, sőt, mint a beiktató parancsra vezetett záradékból kitünik, biztositották is.
— A BORZOVAI NAGY CSALÁD. / Turul 1909-2 A BORZOVAI NAGY CSALÁD.
1764: Procsalmán lakó Tarczalli (Tarczaly) János hivatkozik a Borzován elnyert nemsességére. A borzovai nemesek hivatkoznak Habsburg Rudolf által 1592. június 3-án kiadott oklevélre, melyet többek között Tarczali János kapott.
Gorzó: Tartzaly Szabó András és Ferenc porcsalmai lakosok nemesi igazolása.
Tarczali. 1631. Gyfvári kpt. Cent. XX. 58.
Borzovay család
- 1463 Borzovay László, Dénesnek fia, ki ekkor Borzovát birta, törvény elé hivatja Veronikát, Demjénnek feleségét, ki Kewlcsei Farkas fiának Jakabnak megbizásából jogtalanul elfoglalta Borzova helység fele részét
- 1476 Borzova határai Puszta-Mánd felől megjárattak
- 1569 Borzovai Lőrinc, Péter és Máté (szomszédok?) - https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/reformacio-kora-mnl-ol-1526-1570/adatlap/4798
- 1592 valószínűleg a férfi ágon kihalt Borzovay család női ági leszármazottai, közöttük Hegedős Mihályné született Borzovai Anna új adományt kapnak Rudolf királytól
A községet először 1436-ban említik Kölcsey Jakab és Borzovay László pereskedése kapcsán. A Borzovay család 1592-ig birtokolta a falut. Ekkor Rudolf király kilenc nemes között osztja fel a birtokot. Feltehetően a „nemes" ragadványnév is ekkor kerül a falunévhez.
https://library.hungaricana.hu/en/view/ORSZ_SKAN_He_02/?query=Borzovay&pg=80&layout=s
Gerzsenyi család
1764: Botpaládon Gerzsenyi György fia Gerzsenyi Mihály maga és fia András nevében felmutatot egy 1575-ös oklevelet benne Kisano avagy Kirisanó (=Gerzseny) településsel. Hivatkoztak továbbá egy 1581-es igazolásra.
Gorzó: Gersenyi Mihály botpaládi lakos nemességi vizsgálata.
Gerzsenyő ’elpusztult falu Barkaszó határában’ 1312: Kyrsan (GYÖRFFY 1: 542), 1364: Kirsano (CSÁNKI 1: 415), 1524: Gyrsano (ÉRSZEGI 177), 1542: Chyrſano (Conscr. Port.), 1543: Gerzano (uo.), 1550: Gerſano (uo.), 1596: Girsano (N. KISS 827), 1808: Gerzsenő, Gerţenowa (LIPSZKY: Rep. 199), 1882: Gersenő (Hnt.), 1944: Gerzsenó (Hnt.). A Gerzsenyő helységnév magyar eredetű, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az elsődleges Kirsanó név a Kersen szn. [vö. 1211: Kersen (PRT. 10: 515, ÁrpSzt. 459)] -ó~-ő kicsinyítő képzős alakja (MIZSER 2006: 465). A szó eleji k>g zöngésülés először a 15. század végéről adatolható, de k kezdetű írásos forma még a következő évszázadban is előfordul. STANISLAV egy szl. *Kriţanov (ld. még MOÓR 118) névből magyarázza, ami szerinte keresztény szláv lakosság megnevezése, de nem zárja ki egy szl. *Kriţan szn. -ov képzős alakját sem (STANISLAV 2: 191). A LEHOCZKY által említett víznévi származtatása kizárható (LEHOCZKY 1: 312). Gerzsenyő a 18. században néptelenedett el.
Az 1500-as végéi Kirsanói vagy Krisanói néven keresendő.
Címer: Címerhatározó/Gerzsenyi címer
Kaposi család
Az 1780 környékén született Gerzsenyi Ferenc szüleiről egyelőre nincs biztos információnk, Sályiban, ahol Ferenc házasodott, és gyerekei születtek, két Gerzsenyinek születte gyerekei 1780 körül: Ferencnek és Jánosnak. Későbbi bejegyzésekből tudjuk, hogy Ferenc felsége Kaposi Klára volt.
Áts család
1764 Fehérgyarmaton Áts István felmutatta az 1635. február 13-án Áts Péternek és Istvánnak kiállított nemeslevelet.
Gorzó Ács István és János fehérgyarmati lakosok nemesi vizsgálata. Ács Lőrinc és neje Uray Katalin, valamint fia Pál VI. Károly királytól 1736 december 16-án Bécsben kelt nemeslevelet nyernek, a nemeslevél 1737 június 18-án Szatmár vármegyében kihirdettetett. Ács Pál és fiai vitkai lakosok nemesi igazolása. Kötet 4. írom. 48. nemesi iratok. 1838. Ács János de Qaura Rákóczy György fejedelemtől 1658 augusztus 7-én kelt nemeslevelet nyert. n. 1. m. c. í.
Farkas család
Egyelőre hiányosak az információink
Horváth család
1764: Sályiban Horváth János és fiai Ferenc, János és József, valamint Ferenc fiai Sándor, János és Imre felmutatták Horváth János 1633 december 20-án elnyert nemeslevelét.
Gorzó: Horváth János Rákóczy György fejedelemtől 1633 december 20-án Gyulafehérvárott kelt nemeslevelet nyer. n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1635 május 25-én Gyulafehérvárott kihirdettetett. A család sályi-K lakos. Fasc. 3. actor. nro. 77. nemesi ügy alatt.
Bíró család
A papi Biró család 1634. március 17-én nyert címereslevelet, Biró János által. Az 1764-es nemesi összeírásban erre hitvatkozik Biró András szatmári és testvére Biró János tyukodi lakos.
Filep család
Egyelőre hiányosak az információink
Ari család
Az ősöket Ari Borbáláig felmenően ismerjük évszámokkal, Borbála 1770 körül született, azt is tudjuk, hogy apja Ari Péter volt. A dányádi anyakönyvben szerepel, 1798-ban, hogy Ari Péter leánya Borbála összeházasodott Győrteleken lakó Filep Sándorral, és Ari Péter fia Ferenc összeházasodott Kanizsai Borbálával.
1764: Kisnaményben Ary István és fia István, valamit testvére Péter és annak fiai István, Péter, Mihály és Imre. Továbbá mások, Dányádról és Kislétáról hivatkoznak Ary Boldizsár 1581-es adománylevelére.
Gorzó: Ari Boldizsár és neje Apagy Erzsébet és fia János Rudolf királytól 1581 április 14-én kelt nemeslevelet nyernek, n. 1. m. c. í. Ary István és társai kisnaményi lakosok nemesi igazolása.
Oklevél: https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/2247
Habsburg Rudolf által 1581-ben nemesi rangra emelt Ary Boldizsár leszármazottai. A név írásformája változó: Ary vagy Ari.
https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a130_illesy_1a_0424/
Címer:
