A lap 2020. december 7., 01:36-kori változata

Ványi Bálint

Ványi Bálint (1889. január 6. Porcsalma - 1947. március 25. Porcsalma) a Szatmár megyei Ványi család tagja, László fia révén a félegyházi Ványi család őse.

Bálint szülei Ványi Zsigmond és Gerzsenyi Klára voltak. 1920. január 1-én Porcsalmán feleségül vette a sályi lakos Baka Veronikát, aki a fülesdi Baka család leszármazottja. Bálinak és Veronikának hat gyermeke született: László, Gáspár, András, Gyula, István és Klára.

Leszármazása

Ványi Bálint
Ványi Bálint
Született	1889.01.06; Porcsalma
Elhunyt	1947.03.25; Porcsalma
Házastárs	Baka Veronika
Gyermekek	László; Gáspár; András; Gyula; István; Klára;

Ványi Zsigmond 1877. június 12-én vette feleségül Sályiban Gerzsenyi Klárát. A házasság "királyi felmentvénnyel" történt a "másodízi sógorság alól" a kultuszminiszter 12/65/1877 illetve 724/1877 határozata szerint. Ványi Zsigmond előző felesége ugyanis Gersenyi Klára nővére, Gerzsenyi Judit volt, aki 1872. december 10-én gyermekszülésben halt meg.

Az alábbi két ősfában Zsigmond és Klára ismert felmenői szerepelnek, a bizonytalan adatok dőlt betűvel.

Ványi Zsigmond leszármazása

8. Ványi Sándor (?-1807)

4. Ványi Ferenc (1771-1821)

9. Prinyi Katalin (?-1802)

2. Ványi István (1803-1889)

10. Kádár György (?-1806)

5. Kádár Éva (1777-1848)

11. N. N. (1747-1807)

1. Ványi Zsigmond (1840-?)

12. Ns. Tarczali János (1766-1831)

6. Tarczali József (1782-?)

3. Tarczali Julianna (1812-1869)

7. Csíkos Erzsébet (1792-1830)

Gerzsenyi Klára leszármazása

8. Gersenyi Ferenc (1762-1815)

4. Ns. Gerzsenyi Ferenc (1780-1842)

9. Kaposi Klára

2. Ns. Gerzsenyi László (1825-?)

10. Áts János

5. Áts Julianna (1782-1864)

11. Farkas Mária

1. Gerzsenyi Klára (1852-1941)

12. Ns. Horváth István (1769-1823)

6. Ns. Horváth Benjámin (1796-?)

13. Ns. Bíró Mária (1773-1805)

3. Ns. Horváth Sára (1827-?)

14. Ns. Filep Sándor (1763-1826)

7. Filep Borbála (1801-?)

15. Ns. Ari Borbála (1770-1831)

Ősök

Az alábbiakban az ősi családokról található információ. Két fontos forrás áll rendelkezésre: a kraszanközi járás nemeseinek összeírása 1764-ből, és Bilkei Gorzó Bertalan Szatmár Vármegye nemes családjai című műve 1910-ből.

Ványi család

Szabolcs és Szatmár megye ősi nemesi családja, származásuk a 16. századig Földesre vezethető vissza.

1764: Porcsalmán Ványi Ferenc és Mihály a másik Mihály fiai, előbbi fia Sándor, utóbbi fiai Zsigmond, László, Imre, József és András nevében is felmutatták István ifjabb király adománylevelét.

Gorzó: Ványi Ferenc, Benedek és társai porcsalmai és sályi-i lakosok nemesi igazolása.

Teljes cikk: Ősi földesi Ványi család

Prinyi család

Talán a Perényi család leszármazottai

1764: Porcsalmán Perényi László (egyelőre csak a névjegyzékben találtam meg, oldalszám nélkül)

Gorzó: Perényi János és neje Kónya Ilona, valamint gyermekei Erzsébet és Katalin Lipót királytól 1688 június 10-én kelt nemeslevelet kapnak, n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1688 szeptember 22-én Szatmár megyében kihirdettetett.

Kádár család

borosjenői Kádár címer

A borosjenői Kádár család tyukodi ága. Jelenlegi ismereteink szerint Ványi Bálint dédanyja, Kádár Éva a következő módon származtatható le a nemességszerző Kádár Mihálytól:

vitéz Kádár Mihály → vitéz Kádár István (megh. 1658) → Kádár György (Tyukodra költözött) → Kádár Ferenc (Tyukodon igazolta nemességét) → Kádár György (?-1806) → Kádár Éva (1777-1848)

1764: Tyukodon Kádár György, András és Ferenc néhai Kádár György fiai maguk valamint fiaik úgy mint Györgynek Mihály és István, Andrásnak Ferenc, Ferencnek György felmutatták a Kádár Mihály és István részére 1651. feburár 16-án kiállított oklevelet.

Gorzó: Kádár Mihály de Borosjeneő és fia István Rákóczy György feje-delemtől 1651 február 16-án Gyulafehérvárott kelt nemeslevelet kapnak. n. l. m. c. í. A nemeslevél 1651 november 21-én Zaránd vármegyében kihirdettetett. Kádár György és társai tyukodi lakosok nemesi igazolása.

Címer: Címerhatározó/Kádár címer

Tarczali család

1764: Procsalmán lakó Tarczalli (Tarczaly) János hivatkozik a Borzován elnyert nemsességére. A borzovai nemesek hivatkoznak Habsburg Rudolf által 1592. június 3-án kiadott oklevélre, melyet többek között Tarczali János kapott.

Gorzó: Tartzaly Szabó András és Ferenc porcsalmai lakosok nemesi igazolása.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1886-284B/1886-2-2BB3/az-orszagos-leveltarban-orzott-vagy-foljegyzett-nemesi-okleveleknek-jegyzeke-a-magyar-es-erdelyi-udvari-kanczellariak-felallitasaig-tizenkettedik-2CF3/

Tarczali. 1631. Gyfvári kpt. Cent. XX. 58.

Gerzsenyi család

1764: Botpaládon Gerzsenyi György fia Gerzsenyi Mihály maga és fia András nevében felmutatot egy 1575-ös oklevelet benne Kisano avagy Kirisanó (=Gerzseny) településsel. Hivatkoztak továbbá egy 1581-es igazolásra.

Gorzó: Gersenyi Mihály botpaládi lakos nemességi vizsgálata.

Gerzsenyő ’elpusztult falu Barkaszó határában’ 1312: Kyrsan (GYÖRFFY 1: 542), 1364: Kirsano (CSÁNKI 1: 415), 1524: Gyrsano (ÉRSZEGI 177), 1542: Chyrſano (Conscr. Port.), 1543: Gerzano (uo.), 1550: Gerſano (uo.), 1596: Girsano (N. KISS 827), 1808: Gerzsenő, Gerţenowa (LIPSZKY: Rep. 199), 1882: Gersenő (Hnt.), 1944: Gerzsenó (Hnt.). A Gerzsenyő helységnév magyar eredetű, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az elsődleges Kirsanó név a Kersen szn. [vö. 1211: Kersen (PRT. 10: 515, ÁrpSzt. 459)] -ó~-ő kicsinyítő képzős alakja (MIZSER 2006: 465). A szó eleji k>g zöngésülés először a 15. század végéről adatolható, de k kezdetű írásos forma még a következő évszázadban is előfordul. STANISLAV egy szl. *Kriţanov (ld. még MOÓR 118) névből magyarázza, ami szerinte keresztény szláv lakosság megnevezése, de nem zárja ki egy szl. *Kriţan szn. -ov képzős alakját sem (STANISLAV 2: 191). A LEHOCZKY által említett víznévi származtatása kizárható (LEHOCZKY 1: 312). Gerzsenyő a 18. században néptelenedett el.

Címer: Címerhatározó/Gerzsenyi címer