Robi: /* Családtörténeti hivatkozások = */

2023-03-07T10:27:19Z

Családtörténeti hivatkozások =

← Régebbi változat		A lap 2023. március 7., 10:27-kori változata
7. sor:		7. sor:
	* 1907-től 1909-ig: Kölcse		* 1907-től 1909-ig: Kölcse

	= Családtörténeti hivatkozások ==		= Családtörténeti hivatkozások =

	{{Quote\|		{{Quote\|

Robi: Infó a polgári anyakönyvről

2023-03-07T10:26:58Z

Infó a polgári anyakönyvről

← Régebbi változat		A lap 2023. március 7., 10:26-kori változata
1. sor:		1. sor:
	'''Fülesd''' egy párszáz fős lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében		'''Fülesd''' egy párszáz fős lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

	== Családtörténeti hivatkozások ==		= Anyakönyvek =

			== Polgári anyakönyvek ==
			* 1895-től 1906-ig: Istvándi (Túristvándi)
			* 1907-től 1909-ig: Kölcse

			= Családtörténeti hivatkozások ==

	{{Quote\|		{{Quote\|
8. sor:		14. sor:
	https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_HELYRITK_1878_Szatm_reform_ehm_tort/		https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_HELYRITK_1878_Szatm_reform_ehm_tort/

	=== Lelkészek ===		== Lelkészek ==

	# 1752—64. Csemeczky Ferenc, kinek hivataloskodása alatt még csend és béke van; az egyház őt, és ő az egyházat dicséri; az egyh. épületek jó karban vannak.		# 1752—64. Csemeczky Ferenc, kinek hivataloskodása alatt még csend és béke van; az egyház őt, és ő az egyházat dicséri; az egyh. épületek jó karban vannak.

Robi: Új oldal, tartalma: „'''Fülesd''' egy párszáz fős lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében == Családtörténeti hivatkozások == {{Quote| A reformáció előtt r. kath. fil…”

2021-06-03T01:15:46Z

Új oldal, tartalma: „'''Fülesd''' egy párszáz fős lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében == Családtörténeti hivatkozások == {{Quote| A reformáció előtt r. kath. fil…”

Új lap

'''Fülesd''' egy párszáz fős lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében

== Családtörténeti hivatkozások ==

{{Quote|
A reformáció előtt r. kath. filia volt s Kölcséhez tartozott, s a Beregből átjött reformáció is onnan hódította meg; ennélfogva Kölcsével mint anyaegyházával eleitől fogva 1824-ig a beregi egyházmegyéhez tartozott. Mint kisebb leányegyházban csak egy fatemplom vala, papja és tanítója Kölcsében lakott. 1752-ben anyaegyházzá lett s papot hivott, ki az iskolát is tanította. 1816-ban a tanitói hivatal a lelkészitől elválasztatott. A beregi egyházmegye jegyzőkönyvei már 1606-ban emlitik e leányegyházat; de csak egyes házassági és válópereket jegyeznek fel belőle 1681-ig. Élete 1752—1820-ig nem egyéb folytonos rendetlenség, botrány és zavarnál. A népesség csekély s a fizetés is kevés lévén, leginkább csak olyan papokat kaphatott, a kik majd mindig kereset alatt állottak s rosz példáik által a rakoncátlanságra hajlandó népet még inkább rontották, e század közepete táján azonban kedvezőbbé kezdtek alakulni a viszonyok Fülesden.
|Kiss Kálmán: A szatmári református egyház története (Kecskemét, 1878)II. RÉSZ. A szatmári ref. egyházmegye egyes gyülekezeteinek története.}}
https://library.hungaricana.hu/hu/view/MEGY_SZSZ_HELYRITK_1878_Szatm_reform_ehm_tort/

=== Lelkészek ===

# 1752—64. Csemeczky Ferenc, kinek hivataloskodása alatt még csend és béke van; az egyház őt, és ő az egyházat dicséri; az egyh. épületek jó karban vannak.
# 1764. Rinót Pál, ki ellen diákok tesznek panaszt, minek következtében megfeddetik. 1778-ban a fornosiákkal van bajuk a fülesdieknek, kik talán papért fáradtak oda s a fülesdiek pedig nem bocsáták. Ugyanakkor templomszék-per is támad.
# 1779—80. Zilahi András, kivel nem a legjobb békességben él a nép. Az 1780. márc. 1 gulácsi gyűlésen 4 frtot fizet Fülesd a gulácsiaknak.
# 1750—82. Csemeczky Ferenc. Alatta ismét csend ós béke van; mind őt, mind családját szeretik hallgatói.
# 1782—85. Vámosi István, kit már Fülesdnek csak egy része kedvel; panaszolják ellene, hogy 3 hétig egy folytában csak vasárnap liarangoztatott. Az 1784. szept. 20. tartott vizsgálat szerint Német Lászlóné lánya segélyével hajánál fogva húzta ki a templomszékhői Balla Gábornét.
# 1786. Csepelyi Mihály Dolháról, kit szeretnek, de a ki mégis menne onnan; mert országútban lakván, ismerősei kipusztítják.
# 1787—91. Komáromi János. Előbb csend, s az 1791. márc. 22. e.-m. gyűlésen a templomszék-per is befejeztetik; a megsértettek számára a segédgondnok útján szerez a vármegyénél elégtételt a traktus; de már ugyanez év ápril 13-ikán K. J.-tól az engedetlenség miatt megfosztja Fülesdet az egyházmegye, s
# Győry Istvánt rendeli oda, mely miatt máj. 16. fenyegető levelet intéznek az espereshez. 1792—94. máinem rendes papot, hanem csak egy lévitát ad Fiilesdre a beregi traktus, nevezetesen
# Czeglédy Mihályt, ki botrányt botrányra halmoz; Baka Józseffel különösen botrányos ügye van, kit a vármegyére ad fel a traktus. Szívesen elmozdítaná Czeglédyt is, de nem kap embert Fülesdre. 1794-ben mégis vállalkozik
# Csengeri Pál rendes pap, kit 1795-ben marasztanak; de nem akar maradni.
# 1795—99. Várady István, ki az egyházra, az egyház meg ő reá panaszol, hogy 3 könyörgése van csak és szóhordó stb. Vámosi István özvegye leik. fizetési hátralékok miatt panaszol, de az alispánhoz útasitja a traktus; Nagy József pedig templomszék-pert indit.
# 1799—1803-ig Galgóczy László. Alatta 1801-ig a csend helyreállt s a szatmári traktus kezdeményezése folytán, 1790-ben az illetéktelen Czeglédy által keresztelt gyermekeket, az LVIII. kánonra támaszkodva Kacsóh Lajos és Átányi István által a beregi egyházmegye újra keresztelteti. — 1801-ben ismét megújul a rendetlenség; gondnok nem levén, a vizitáció azzá teszi Jakab Györgyöt. Ugyanekkor a templomszékper is megújul. 1802-ben a gondnok azt panaszolja, hogy a nagy rendetlenség miatt nem képes folytatni hivatalát: a traktus Isaák Gáspár főszolgabíró s Kacsóh Lajos e.-m. ülnököt küldi ki rendet csinálni. 1803-ban G. L. szabadulni akar; mert sem a templomban, sem azon kivül nincs békesség s elmegy Mátyusbá.
# 1803—1806. Vásárhelyi Sándor, kit kiválólag mint tanitót szeretnek; alatta csend. Fizetésével mindazáltal sokan hátralékban vannak, melynek behajtására Isaák G. főszolgabírót kéri fel a beregi traktus.
# 1806. Izsó István, ki előbb t.-vidi pap volt s Fülesden meghalt.
# 1807—1808. Balajthy Mihály. Panaszolnak ellene, hogy nem tanit. A vizitáció vallástalanok s erkölcsteleneknek nevezi Jakab Istvánt, Varró Józsefet és Vasvári Józsefet.
# 1808—11. Szentes Áron. 1809-ben azt mondja róla a vizitáció, hogy a zavaros Fülesdet új rendes Fülesddé teremtette; de már 1810-ben panaszolnak ellene, hogy nem tanit. 1811-ben a régi vékát el akarják vágni. Ugyanekkor az egyházmegye Karmacsi Zsigmond gondnokot, Szabó József, Tóth György presbitereket s az egyházfit elmozdítja hivatalukból; Szentes Á. ellen pedig keresetet indit, mert az e.-m. jegyzőkönyvből egy lapot, — mely kedvezőtlen Ítéletet tartalmazott ellene,—kivágott.
# 1812. Deme Pál.
# 1813. Jánky Zsigmond, ki szintén panaszol hallgatói ellen.
# 1814—32. ismét Deme Pál, kinek fizetését több izben meg akarták csonkítani, hogy abból tanítót tarthassanak; mind ennek dacára alatta mégis eddig nem élvezett csend állott he Fülesden, mit 28 éves ott lakása is bizonyít. Meghalt ugyanott 1832. jún. 31.
# 1832-ben Béres Mihály.
# 1832—39. Beregszászi Nagy József, ki innen Mándra ment, s mint györgyteleki lelkész halt meg.
# 1839—59. Kalmár Antal, ki szintén itt halt meg jan. 7.
# 1859—71. Bartha Mór, ki innen Sályiba ment s ugyanonnan jött helyette
# Zámbory Sándor, ki 1871. nov. 7. meghalt.
# 1872 óta Filep István.

[[Kategória:Települések]]

Fülesd - Laptörténet

Robi: /* Családtörténeti hivatkozások = */

Robi: Infó a polgári anyakönyvről

Robi: Új oldal, tartalma: „'''Fülesd''' egy párszáz fős lakosú község Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében == Családtörténeti hivatkozások == {{Quote| A reformáció előtt r. kath. fil…”