Ceglédi Ványi család

Innen: A Ványi család genealógiája
A lap korábbi változatát látod, amilyen Robi (vitalap | szerkesztései) 2011. április 3., 18:05-kor történt szerkesztése után volt. (Ványi István és Csurgai Sára családjára felvettem egy külön oldalra mutató linket)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez

Egyelőre nem tudjuk, mikor, és hogyan kerültek a Ványiak Ceglédre, de a mai napig több Ványi család is él a városban. Bár felkutatásuk még csak kezdeti fázisban van, néhány adat már rendelkezésre áll. Több dokumentumban is szerepelnek Ványiak és Ványaiak, bizonyos esetekben valószínűsíthető, hogy elírásról van szó, ezért célszerű a Ványai adatokat is feldolgozni.

Cegléd legvagyonosabb családai között említik Ványai Jánost (ref.), aki 1752-ben 20 forint 5 dénár adót fizetett, de az 1768-as jegyzékben nem szerepel.[1] 1770-ben és 1780-ban benne van a szőlősgazdák listájában.[2]

Ványi Gergely 1783-ban vette feleségül Dér Mihály özvegyét, Szoboszlai Évát Nagykőrösről. Ugyanez a dokumentum említi még Ványai Andást (1767: Molnár János lánya, Sára), Ványai Istvánt (1773: 21, Nagy János lánya, Sára, 17) és Venyi Jánost (1790: Szöllősi István lánya, Judit). Főleg ez utóbbiról elképzelhető, hogy elírás. Ványai András szerepel egy családfában a csaladfalu.hu oldalon, mint Ványi András. Felesége mindkét forrás szerint Molnár Sára, illetve a családfalu oldal szerint 1781-ben született egy lányuk, Ványi Sára, aki később Molnár Ferenc felesége lett.[3] A ceglédi házassági anyakönyvben szerepel egy bejegyzés: 1802. december 6-án Molnár Ferenc feleségül vette Ványi Adrás lányát, Sárát.

Az 1826/27-es években a Csurgai család kapcsán találkozhatunk Ványi Istvánnal, aki Csurgai Sára első férje volt.[4] További részletek a Ványi István és Csurgai Sára családja című oldalon találhatóak.

Csurgai István 1826-ban írott végrendeletében említi az Öreg hegyen Ványi István szomszédságában levő szőlejét.

Ványi István 1827-ben feleségül vette Csurgai Sárát, Csurgai András és Ruzsa Erzsébet leányát, Csurgai István testvérét. Talán a fentebb említett Ványi Istvánról és Csurgai Istvánról van szó. Csurgai Sára 1846-ban már Füle Pál felesége.

Levéltári adatok

1920 - Ványi Teréz
Születési hely: Cegléd - Életkor: 27 - Státus/foglalkozás: mosónő, takarítónő - Vallás: ref. - Lakhely(telephely): Budapest - Jogcím: lopás[5]
1937 - Ványi András
Anyja neve: Lővei Margit - Születési hely: Cegléd - Születési idő: 1914 - Státus/foglalkozás: asztalossegéd - Vallás: ref. - Lakhely(telephely): Budapest Komáromi út 35.[5]

Ványi Lajos

Ha a rendelkezésre álló adatok hiánytalanok, akkor az 1900-as évek elején Ceglédről egyetlen család vándorolt ki az Egyesült Államokba: Ványi Lajos és felesége Mária. Lajos 1875. november 6-án született Cegléden, és 1902-ben hagyta el az országot. Bár a család egy időre visszatért Magyarországra, de az első világháború után végleg az Egyesült Államokba költöztek, leszármazottaik ma is ott élnek.

Háborúban elesettek

Cegléd háborús emlékhelyeiről elérhető egy összefoglaló oldal a http://emlekhelyek.uw.hu/ címen. Az ott található adatok alapján ismerjük a két világháborúban elesett ceglédi Ványiak neveit.

I. világháború

  • Ványi Mihály közvitéz
  • Ványi István közvitéz
  • Ványi István közvitéz

II. világháború

  • Ványi Béla

Források

Hivatkozások

  1. Cegléd története (Studia Comitatensia 11. Szentendre, 1982)
  2. Néprajzi-történeti tanulmányok (Studia Comitatensia 29. Szentendre, 2004.)
  3. Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia 18. Szentendre, 1987)
  4. Kocsis Gyula (1987). Egy mezővárosi család gazdasági-társadalmi törekvései Cegléden (1730–1930). Életmód-kutatások Pest megyéből (Studia Comitatensia). 18. Szentendre. http://muzeum.arcanum.hu/kiadvanyok/. 
  5. 5,0 5,1 Budapest Főváros Levéltára • Büntetőügyek • VII.5.c Budapesti Királyi Büntetőtörvényszék (1946-tól Budapesti Büntetőtörvényszék) iratai. Büntetőperek iratai - http://nfo.arcanum.hu/kozos