„Érmelléki Ványi család” változatai közötti eltérés

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez
Robi (vitalap | szerkesztései)
991 szerkesztés
Robi (vitalap | szerkesztései)
991 szerkesztés
Létrehozva az eredeti genealogy.vanyi.org oldal alapján
 
Robi (vitalap | szerkesztései)
991 szerkesztés
 
(8 közbenső módosítás ugyanattól a felhasználótól nincs mutatva)
1. sor: 1. sor:
{{Missing references|date=2010 Május}}
{{infobox
{{infobox
|title=Érmelléki Ványi család
|title=Érmelléki Ványi család
|label1=első ismert tag
|label1=első ismert tag
|data1=id Ványi Mihály
|data1=Ványi István
|label2=első említés
|label2=első említés
|data2=1807
|data2=1728
}}
}}


Az érmelléki Ványi családhoz tartoznak az érsemjéni és az érmihályfalvi Ványi családok. Róluk jelenleg nagyon keveset tudunk.
Az '''érmelléki Ványi családhoz''' tartoznak az érsemjéni és az érmihályfalvi Ványi családok. Róluk jelenleg nagyon keveset tudunk, de az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a földesi, valamit az abból leágazott porcsalmi ág után a legrégibb ág a tiszántúli Ványi családok között.


A török időkben mindkét falu elpusztult, az 1692-es összeírás Érsemjént lakatlan területként említi, és Érmihályfalván is csak nyolc háztartást jegyzett fel, közöttük még nincsenek Ványiak.
= Érmellék =
Érmellék az Ér folyó mellett terül el, a hajdani Bihar vármegye északi részén, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán. Erről a környéről Érsemjénben és Érmihályfalván jegyeztek fel Ványiakat. A török időkben mindkét falu elpusztult, az 1692-es összeírás Érsemjént lakatlan területként említi, és Érmihályfalván is csak nyolc háztartást jegyzett fel, közöttük még nincsenek Ványiak.


A következő évszázadban azonban megérkeztek a Ványiak, de egyelőre csak két eseményről tudunk, ami a családdal kapcsolatos.
= Ványiak az Érmelléken =


Érsemjénben 1807-ben készült el a református templom festményekkel díszített szószéke. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlotta fel, hogy a szószéket a saját költségén kifesteti és megaranyoztatja.
A török idők utáni találkozunk először Ványiakkal. Az 1715-ös és 1720-as országos összeírásban ugyan nem találtam Ványit, de egy '''1728'''-as összeírásban<ref name=CENS>
    {{cite book
      |title=Feudáliskori összeírások
      |author=Magyar Országos Levéltár
      |year=1728
      |url=https://www.familysearch.org/search/catalog/633881
      |accessdate=2023-08-19
    }}
  </ref>
szerepel Ványi István.<ref name=CENS1>
    {{cite book
      |title=Feudáliskori összeírások - Érmellék et. al.
      |author=Magyar Országos Levéltár
      |year=1728
      |page=246
      |url=https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB5-29WS-V?i=245&cat=633881
      |accessdate=2023-08-19
    }}
  </ref>
 
https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRN-ZQQL-T?i=49&cat=597977
 
Érsemjénben '''1807'''-ben készült el a református templom festményekkel díszített szószéke. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlotta fel, hogy a szószéket a saját költségén kifesteti és megaranyoztatja.<ref name=SUTO>
    {{cite book
      |title=Érmellék, szerelmem
      |author=Sütő Éva
      |year=2013
      |location=Nagyvárad
      |series=Partiumi füzetek
      |volume=73
      |page=60
      |url=https://adatbank.ro/html/cim_pdf2691.pdf
      |accessdate=2023-08-19
    }}
  </ref>


B. Ferenc és Ö. Katalin házasságot kötött 1814. február 16-án: özvegy Boda Ferencné fia Ferenc, vette öreg Ványi Mihálynál lakó néhai Ötvös Mihály hajadon lányát Katát. Tanúk Béres István, és Ványi Mihály.
B. Ferenc és Ö. Katalin házasságot kötött 1814. február 16-án: özvegy Boda Ferencné fia Ferenc, vette öreg Ványi Mihálynál lakó néhai Ötvös Mihály hajadon lányát Katát. Tanúk Béres István, és Ványi Mihály.


1875 körül Érmihályfalván született [[person:Ványi Gábor (USA)|Ványi Gábor]], aki 1906-ban Balkányból vándorolt ki az Egyesült Államokba.
'''1875''' körül Érmihályfalván született [[Ványi Gábor]], aki 1906-ban Balkányból vándorolt ki az Egyesült Államokba.
 
Ér-Semjéni hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja
 
Az igazgatóság öt tagból áll: az igazgatóság tagjai az Országos hitel szövetkezet által kinevezett Végh Józse ev. ref. lelkész, továbbá az '''1899.''' év május hó 22-én tartott alakuló köz gyűlésen megválasztott dr. Szirma Vilmos orvos, Kiss Imre községi jegyző Babós Károly birtokos és Ványi Miklós birtokos mindannyian érsemjéni lakosok, kik egyszersmind czégjegyzésre is jogosítottak.
 
https://library.hungaricana.hu/en/view/SZTNH_KozpontiErtesito_1899/?pg=1127&layout=s
 
 
Központi Értesítő, 1902 (27. évfolyam, 2. félév)
511. 1902-10-09 / 81. szám (1590. oldal)
... minősége és czég­jegyzési jogosultsága bejegyeztetik, Vá­nyi Miklós igazgatói minősége és czég­jegyzési ...
 


A második világháborúban esett el Ványi Imre érsemjéni lakos, Ványi István pedig a kommunista diktatúrának esett áldozatul.
A második világháborúban esett el Ványi Imre érsemjéni lakos, Ványi István pedig a kommunista diktatúrának esett áldozatul.

A lap jelenlegi, 2024. január 25., 16:40-kori változata

 Ez a szócikk nem tartalmaz elegendő hivatkozást a forrásokra, amelyek alapján készült.
Amennyiben az oldalon szereplő állítások forrása ismert, hozzáadhatod őket az oldhoz. Az esetleges kérdéseket a vitalapon lehet megbeszélni. (2010 Május)
Érmelléki Ványi család
első ismert tag Ványi István
első említés 1728

Az érmelléki Ványi családhoz tartoznak az érsemjéni és az érmihályfalvi Ványi családok. Róluk jelenleg nagyon keveset tudunk, de az eddigi adatok alapján úgy tűnik, hogy a földesi, valamit az abból leágazott porcsalmi ág után a legrégibb ág a tiszántúli Ványi családok között.

Érmellék

Érmellék az Ér folyó mellett terül el, a hajdani Bihar vármegye északi részén, Szabolcs és Szatmár vármegyék határán. Erről a környéről Érsemjénben és Érmihályfalván jegyeztek fel Ványiakat. A török időkben mindkét falu elpusztult, az 1692-es összeírás Érsemjént lakatlan területként említi, és Érmihályfalván is csak nyolc háztartást jegyzett fel, közöttük még nincsenek Ványiak.

Ványiak az Érmelléken

A török idők utáni találkozunk először Ványiakkal. Az 1715-ös és 1720-as országos összeírásban ugyan nem találtam Ványit, de egy 1728-as összeírásban[1] szerepel Ványi István.[2]

https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSRN-ZQQL-T?i=49&cat=597977

Érsemjénben 1807-ben készült el a református templom festményekkel díszített szószéke. A feljegyzések szerint id. Ványi Mihály ajánlotta fel, hogy a szószéket a saját költségén kifesteti és megaranyoztatja.[3]

B. Ferenc és Ö. Katalin házasságot kötött 1814. február 16-án: özvegy Boda Ferencné fia Ferenc, vette öreg Ványi Mihálynál lakó néhai Ötvös Mihály hajadon lányát Katát. Tanúk Béres István, és Ványi Mihály.

1875 körül Érmihályfalván született Ványi Gábor, aki 1906-ban Balkányból vándorolt ki az Egyesült Államokba.

Ér-Semjéni hitelszövetkezet mint az országos központi hitelszövetkezet tagja

Az igazgatóság öt tagból áll: az igazgatóság tagjai az Országos hitel szövetkezet által kinevezett Végh Józse ev. ref. lelkész, továbbá az 1899. év május hó 22-én tartott alakuló köz gyűlésen megválasztott dr. Szirma Vilmos orvos, Kiss Imre községi jegyző Babós Károly birtokos és Ványi Miklós birtokos mindannyian érsemjéni lakosok, kik egyszersmind czégjegyzésre is jogosítottak.

https://library.hungaricana.hu/en/view/SZTNH_KozpontiErtesito_1899/?pg=1127&layout=s


Központi Értesítő, 1902 (27. évfolyam, 2. félév) 511. 1902-10-09 / 81. szám (1590. oldal) ... minősége és czég­jegyzési jogosultsága bejegyeztetik, Vá­nyi Miklós igazgatói minősége és czég­jegyzési ...


A második világháborúban esett el Ványi Imre érsemjéni lakos, Ványi István pedig a kommunista diktatúrának esett áldozatul.

Mindkét faluban élnek ma is Ványiak. Ma mindkét település Romániában található, Érmihályfalva román neve Valea lui Mihai, Érsemjén neve pedig Simian.

Hivatkozások

  1. ↑ Magyar Országos Levéltár (1728). Feudáliskori összeírások. https://www.familysearch.org/search/catalog/633881. Retrieved 2023-08-19. 
  2. ↑ Magyar Országos Levéltár (1728). Feudáliskori összeírások - Érmellék et. al.. p. 246. https://www.familysearch.org/ark:/61903/3:1:3Q9M-CSB5-29WS-V?i=245&cat=633881. Retrieved 2023-08-19. 
  3. ↑ Sütő Éva (2013). Érmellék, szerelmem. Partiumi füzetek. 73. Nagyvárad. p. 60. https://adatbank.ro/html/cim_pdf2691.pdf. Retrieved 2023-08-19. 
A lap eredeti címe: „https://genealogy.vanyi.org/hu/index.php?title=Érmelléki_Ványi_család&oldid=933”