Ványi Bálint

Innen: A Ványi család genealógiája
Ugrás a navigációhozUgrás a kereséshez


Ványi Bálint
Született 1889.01.06
Porcsalma
Elhunyt 1947.03.25
Porcsalma
Házastárs Baka Veronika
Gyermekek László
Gáspár
András
Gyula
István
Klára
Ványi Bálint

Ványi Bálint (1889. január 6. Porcsalma - 1947. március 25. Porcsalma) a Szatmár megyei Ványi család tagja, László fia révén a félegyházi Ványi család őse.

Bálint szülei Ványi Zsigmond és Gerzsenyi Klára voltak. 1920. január 1-én Porcsalmán feleségül vette a sályi lakos Baka Veronikát, aki a fülesdi Baka család leszármazottja. Bálinak és Veronikának hat gyermeke született: László, Gáspár, András, Gyula, István és Klára.

Leszármazása

Ványi Zsigmond 1877. június 12-én vette feleségül Sályiban Gerzsenyi Klárát. A házasság "királyi felmentvénnyel" történt a "másodízi sógorság alól" a kultuszminiszter 12/65/1877 illetve 724/1877 határozata szerint. Ványi Zsigmond előző felesége ugyanis Gersenyi Klára nővére, Gerzsenyi Judit volt, aki 1872. december 10-én gyermekszülésben halt meg.

Az alábbi két ősfában Zsigmond és Klára ismert felmenői szerepelnek, a bizonytalan adatok dőlt betűvel.

Ványi Zsigmond leszármazása

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8. Ványi Sándor (?-1807)
 
 
 
 
 
 
 
4. Ványi Ferenc (1771-1821)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Prinyi Katalin (?-1802)
 
 
 
 
 
 
 
2. Ványi István (1803-1889)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
10. Kádár György (?-1806)
 
 
 
 
 
 
 
5. Kádár Éva (1777-1848)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11. N. N. (1747-1807)
 
 
 
 
 
 
 
1. Ványi Zsigmond (1840-?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
12. Ns. Tarczali János (1766-1831)
 
 
 
 
 
 
 
6. Tarczali József (1782-?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
3. Tarczali Julianna (1812-1869)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
7. Csíkos Erzsébet (1792-1830)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 

Gerzsenyi Klára leszármazása

 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
8. Gersenyi Ferenc (1762-1815)
 
 
 
 
 
 
 
4. Ns. Gerzsenyi Ferenc (1780-1842)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
9. Kaposi Klára
 
 
 
 
 
 
 
2. Ns. Gerzsenyi László (1825-?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
10. Áts János
 
 
 
 
 
 
 
5. Áts Julianna (1782-1864)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
11. Farkas Mária
 
 
 
 
 
 
 
1. Gerzsenyi Klára (1852-1941)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
12. Ns. Horváth István (1769-1823)
 
 
 
 
 
 
 
6. Ns. Horváth Benjámin (1796-?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
13. Ns. Bíró Mária (1773-1805)
 
 
 
 
 
 
 
3. Ns. Horváth Sára (1827-?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
14. Ns. Filep Sándor (1763-1826)
 
 
 
 
 
 
 
7. Filep Borbála (1801-?)
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
15. Ns. Ari Borbála (1770-1831)
 
 
 
 
 
 

Ősök

Az alábbiakban az ősi családokról található információ. Két fontos forrás áll rendelkezésre: a kraszanközi járás nemeseinek összeírása 1764-ből, és Bilkei Gorzó Bertalan Szatmár Vármegye nemes családjai című műve 1910-ből.

Ványi család

Szabolcs és Szatmár megye ősi nemesi családja, származásuk a 16. századig Földesre vezethető vissza.

1764: Porcsalmán Ványi Ferenc és Mihály a másik Mihály fiai, előbbi fia Sándor, utóbbi fiai Zsigmond, László, Imre, József és András nevében is felmutatták István ifjabb király adománylevelét.

Gorzó: Ványi Ferenc, Benedek és társai porcsalmai és sályi-i lakosok nemesi igazolása.

Prinyi család

Talán a Perényi család leszármazottai

1764: Porcsalmán Perényi László (egyelőre csak a névjegyzékben találtam meg, oldalszám nélkül)

Gorzó: Perényi János és neje Kónya Ilona, valamint gyermekei Erzsébet és Katalin Lipót királytól 1688 június 10-én kelt nemeslevelet kapnak, n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1688 szeptember 22-én Szatmár megyében kihirdettetett.

Kádár család

borosjenői Kádár címer

A borosjenői Kádár család tyukodi ága. Jelenlegi ismereteink szerint Ványi Bálint dédanyja, Kádár Éva a következő módon származtatható le a nemességszerző Kádár Mihálytól:

vitéz Kádár Mihály → vitéz Kádár István (megh. 1658) → Kádár György (Tyukodra költözött) → Kádár Ferenc (Tyukodon igazolta nemességét) → Kádár György (?-1806) → Kádár Éva (1777-1848)

1764: Tyukodon Kádár György, András és Ferenc néhai Kádár György fiai maguk valamint fiaik úgy mint Györgynek Mihály és István, Andrásnak Ferenc, Ferencnek György felmutatták a Kádár Mihály és István részére 1651. feburár 16-án kiállított oklevelet.

Gorzó: Kádár Mihály de Borosjeneő és fia István Rákóczy György feje-delemtől 1651 február 16-án Gyulafehérvárott kelt nemeslevelet kapnak. n. l. m. c. í. A nemeslevél 1651 november 21-én Zaránd vármegyében kihirdettetett. Kádár György és társai tyukodi lakosok nemesi igazolása.

Címer: Címerhatározó/Kádár címer

Tarczali család

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1909-118FE/1909-2-11DC0/a-borzovai-nagy-csalad-11E1A/

E beiktató parancs szerint Károlyi, másként borzovai Téglás István,* néhai nemes Dancz 61Erzsébet úrnő fia, továbbá: Judi Tamás, Hegedős János, Baku Miklós, Tarczali János, Soldos Bálint, Nagy István, Kalos István,* Róka János, végül szánalomból és kegyeletből: Nagy Péterné született Mathe Anna, Hegedős Mihályné született Borzova˙ Anna, Literáti Péterné született Hegedős Borbála úrnők, valamint azok minden rokonai és örökösei és összes utódai Borzova helység egész birtokába uj adományozás czimén beiktatandók. A beiktatás, senki ellent nem mondván, ugyanazon évben, boldog Margit szűz ünnepét követő legközelebbi keddi napon (1592. jul. 14.) megtörténik.

Az 1592. évben kelt beiktató parancs különben azt a benyomást teszi reánk, hogy az ott felsorolt adományos családok az 1592. évben fiuágon már kifogyott Borzovay család révén jutottak együvé, mint sógorok és unokatestvérek, s az uj adománynyal a Borzovayak birtokát leányágon saját családjuk részére is biztositani akarták, sőt, mint a beiktató parancsra vezetett záradékból kitünik, biztositották is.

A BORZOVAI NAGY CSALÁD. / Turul 1909-2 A BORZOVAI NAGY CSALÁD.


1764: Procsalmán lakó Tarczalli (Tarczaly) János hivatkozik a Borzován elnyert nemsességére. A borzovai nemesek hivatkoznak Habsburg Rudolf által 1592. június 3-án kiadott oklevélre, melyet többek között Tarczali János kapott.

Gorzó: Tartzaly Szabó András és Ferenc porcsalmai lakosok nemesi igazolása.


https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1886-284B/1886-2-2BB3/az-orszagos-leveltarban-orzott-vagy-foljegyzett-nemesi-okleveleknek-jegyzeke-a-magyar-es-erdelyi-udvari-kanczellariak-felallitasaig-tizenkettedik-2CF3/

Tarczali. 1631. Gyfvári kpt. Cent. XX. 58.

Borzovay család

  • 1463 Borzovay László, Dénesnek fia, ki ekkor Borzovát birta, törvény elé hivatja Veronikát, Demjénnek feleségét, ki Kewlcsei Farkas fiának Jakabnak megbizásából jogtalanul elfoglalta Borzova helység fele részét
  • 1476 Borzova határai Puszta-Mánd felől megjárattak
  • 1569 Borzovai Lőrinc, Péter és Máté (szomszédok?) - https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/reformacio-kora-mnl-ol-1526-1570/adatlap/4798
  • 1592 valószínűleg a férfi ágon kihalt Borzovay család női ági leszármazottai, közöttük Hegedős Mihályné született Borzovai Anna új adományt kapnak Rudolf királytól

A községet először 1436-ban említik Kölcsey Jakab és Borzovay László pereskedése kapcsán. A Borzovay család 1592-ig birtokolta a falut. Ekkor Rudolf király kilenc nemes között osztja fel a birtokot. Feltehetően a „nemes" ragadványnév is ekkor kerül a falunévhez.

https://library.hungaricana.hu/en/view/ORSZ_SKAN_He_02/?query=Borzovay&pg=80&layout=s

Gerzsenyi család

1764: Botpaládon Gerzsenyi György fia Gerzsenyi Mihály maga és fia András nevében felmutatot egy 1575-ös oklevelet benne Kisano avagy Kirisanó (=Gerzseny) településsel. Hivatkoztak továbbá egy 1581-es igazolásra.

Gorzó: Gersenyi Mihály botpaládi lakos nemességi vizsgálata.

Gerzsenyő ’elpusztult falu Barkaszó határában’ 1312: Kyrsan (GYÖRFFY 1: 542), 1364: Kirsano (CSÁNKI 1: 415), 1524: Gyrsano (ÉRSZEGI 177), 1542: Chyrſano (Conscr. Port.), 1543: Gerzano (uo.), 1550: Gerſano (uo.), 1596: Girsano (N. KISS 827), 1808: Gerzsenő, Gerţenowa (LIPSZKY: Rep. 199), 1882: Gersenő (Hnt.), 1944: Gerzsenó (Hnt.). A Gerzsenyő helységnév magyar eredetű, puszta személynévből keletkezett magyar névadással. Az elsődleges Kirsanó név a Kersen szn. [vö. 1211: Kersen (PRT. 10: 515, ÁrpSzt. 459)] -ó~-ő kicsinyítő képzős alakja (MIZSER 2006: 465). A szó eleji k>g zöngésülés először a 15. század végéről adatolható, de k kezdetű írásos forma még a következő évszázadban is előfordul. STANISLAV egy szl. *Kriţanov (ld. még MOÓR 118) névből magyarázza, ami szerinte keresztény szláv lakosság megnevezése, de nem zárja ki egy szl. *Kriţan szn. -ov képzős alakját sem (STANISLAV 2: 191). A LEHOCZKY által említett víznévi származtatása kizárható (LEHOCZKY 1: 312). Gerzsenyő a 18. században néptelenedett el.

Az 1500-as végéi Kirsanói vagy Krisanói néven keresendő.

Címer: Címerhatározó/Gerzsenyi címer

Kaposi család

Az 1780 környékén született Gerzsenyi Ferenc szüleiről egyelőre nincs biztos információnk, Sályiban, ahol Ferenc házasodott, és gyerekei születtek, két Gerzsenyinek születte gyerekei 1780 körül: Ferencnek és Jánosnak. Későbbi bejegyzésekből tudjuk, hogy Ferenc felsége Kaposi Klára volt.

Áts család

1764 Fehérgyarmaton Áts István felmutatta az 1635. február 13-án Áts Péternek és Istvánnak kiállított nemeslevelet.

Gorzó Ács István és János fehérgyarmati lakosok nemesi vizsgálata. Ács Lőrinc és neje Uray Katalin, valamint fia Pál VI. Károly királytól 1736 december 16-án Bécsben kelt nemeslevelet nyernek, a nemeslevél 1737 június 18-án Szatmár vármegyében kihirdettetett. Ács Pál és fiai vitkai lakosok nemesi igazolása. Kötet 4. írom. 48. nemesi iratok. 1838. Ács János de Qaura Rákóczy György fejedelemtől 1658 augusztus 7-én kelt nemeslevelet nyert. n. 1. m. c. í.

Farkas család

Egyelőre hiányosak az információink

Horváth család

1764: Sályiban Horváth János és fiai Ferenc, János és József, valamint Ferenc fiai Sándor, János és Imre felmutatták Horváth János 1633 december 20-án elnyert nemeslevelét.

Gorzó: Horváth János Rákóczy György fejedelemtől 1633 december 20-án Gyulafehérvárott kelt nemeslevelet nyer. n. 1. m. c. í. A nemeslevél 1635 május 25-én Gyulafehérvárott kihirdettetett. A család sályi-K lakos. Fasc. 3. actor. nro. 77. nemesi ügy alatt.

Bíró család

A papi Biró család 1634. március 17-én nyert címereslevelet, Biró János által. Az 1764-es nemesi összeírásban erre hitvatkozik Biró András szatmári és testvére Biró János tyukodi lakos.

https://www.arcanum.hu/hu/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/2-kotet-19FA/biro-papi-23DF/

Filep család

Egyelőre hiányosak az információink

Ari család

dányádi Ary címer

Az ősöket Ari Borbáláig felmenően ismerjük évszámokkal, Borbála 1770 körül született, azt is tudjuk, hogy apja Ari Péter volt. A dányádi anyakönyvben szerepel, 1798-ban, hogy Ari Péter leánya Borbála összeházasodott Győrteleken lakó Filep Sándorral, és Ari Péter fia Ferenc összeházasodott Kanizsai Borbálával.

1764: Kisnaményben Ary István és fia István, valamit testvére Péter és annak fiai István, Péter, Mihály és Imre. Továbbá mások, Dányádról és Kislétáról hivatkoznak Ary Boldizsár 1581-es adománylevelére.

Gorzó: Ari Boldizsár és neje Apagy Erzsébet és fia János Rudolf királytól 1581 április 14-én kelt nemeslevelet nyernek, n. 1. m. c. í. Ary István és társai kisnaményi lakosok nemesi igazolása.

Oklevél: https://adatbazisokonline.hu/adatbazis/cimereslevel-adatbazis/adatlap/2247

Habsburg Rudolf által 1581-ben nemesi rangra emelt Ary Boldizsár leszármazottai. A név írásformája változó: Ary vagy Ari.

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Borovszky-borovszky-samu-magyarorszag-varmegyei-es-varosai-1/szabolcs-varmegye-167E9/szabolcs-varmegye-nemes-csaladai-irta-dr-ifj-reiszig-ede-revid-csoma-jozsef-17B2F/ary-17B81/

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Kempelen-kempelen-bela-magyar-nemes-csaladok-1/1-kotet-2/ary-danyadi-874/

https://www.arcanum.hu/en/online-kiadvanyok/Turul-turul-1883-1950-1/1895-81AF/1895-3-860E/tarcza-8731/a-leleszi-konvent-leveltaraban-orzott-nemeslevelek-8749/

https://archives.hungaricana.hu/hu/libriregii/hu_mnl_ol_a130_illesy_1a_0424/

https://library.hungaricana.hu/hu/view/SZSM_Kozl_10_1629-1934_02_01/?query=Ary%20Boldizs%C3%A1r&pg=17&layout=s

Címer: